Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - Külföldi valutaváltozások és a magyar váltóadósok

704 Felmerül a kérdés, megillet-e az ilyen sorozás által sérel­met szenvedett jelzálogos hitelezőket az egyetemlegesen bekebe­lezett illeték többi ingatlan tulajdonosával szemben a megtérí­tési jog és ha igen, milyen rangsorban. A jelzálogtörvénynek a jelzálogjogok egyetemlegességével és a belső jelzálogjoggal kapcsolatos konstrukciója módot kel­lene, hogy nyújtson ezen méltányos és igazságos hitelezői érdek megvédésére. A bírói gyakorlat azonban ez idő szerint nem mu­tat hajlandóságot ezen jognak ilyen értelmű gyakorlati alkal­mazására. Gyakran vitássá tett kérdésre ad végül feleletet a 8900/1934. M. E. rendelet 1. §-ának 8. bekezdése, amely szerint „haszon­élvezeti szolgalom" megszerzésével kapcsolatban e címen kirótt illeték az ingatlan vételárának felosztásánál nem képez előnyö­sen sorozható illetéket. Az ez alapon kiszabott illeték csak a "haszonélvezetet terheli, csak a szolgalomra való bejegyzés által biztosítható és csak a szolgalomra vezetett végrehajtás útján érvényesíthető. Az ingatlant közvetlenül terhelő illetékek előnyös rangso­rozatí helyzete nagyon sok és nehezen megoldható problémát vet fel az ingatlanok szabadkézből való értékesítése esetén is. Gyakran adás-vételek hiúsulnak meg éppen a most kifejtett problémákkal, különösen pedig az illetékkel egyetemlegesen megterhelt ingatlanok, vagy ingatlanjutalékok értékesítésére vo­natkozó szándékkal összefüggően. Az idevonatkozó pénzügyi szabályok túlságosan merevek és nem simulnak a mindennapi élet követelményeihez. E téren nagyon sok feladat vár megol­dásra, melyeket a készülő új H. Ö. hivatva volna megoldani. Dr. Árvay Nándor debreceni ügyvéd. Külföldi valutaváltozások és a magyar váltóadósok. A belföldi adósok nagymennyiségű olyan idegen pénzzel tartoznak a külföldnek, mely pénznemek a legutóbbi időben ér­tékcsökkenést szenvedtek. Tudvalévő, hogy egyebek közt külö­nösen a svájci frank, hollandi forint és francia frank tartozások várnak visszafizetésre. A tartozások nagy része népszövetségi kölcsön, kincstári jegy, állami és egyéb kötelezvény, záloglevél kölcsön, de a pénzintézetek és vállalatok rövidlejáratú kölcsönei is tetemes mennyiséget jelentenek. A rövidlejáratú kölcsönök nagy része váltókölcsön, amit pénzintézeteken keresztül vállaltak a belföldi adósok. így fel­merül az a kérdés, hogy hogyan történjék a váltók meghosz­szabbítása, ha magyar adósnak svájci frankban, hollandi forint­ban, olasz lírában vagy francia frankban vállalt váltóbeli köte­lezettségéről van szó. A hitelező ugyanis ugyanarra az összegre

Next

/
Oldalképek
Tartalom