Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - Közterhek kiváltságos kielégítése és biztosítása

702 „egy illetéket" illet meg. A többi felszámított és az ingatlant közvetlenül terhelő illeték a Kincstár kívánsága szerint, vagy a bekebelezés, vagy az alapügylet bejegyzésének rangsorában nyerhet kielégítést. Az előnyösen sorozható illetékek járulékai tekintetében is útmutatást ad a rendelet 1. §-ának 6. bekezdése. Eszerint törvényes elsőbbség csak az illetéket és kamatát illeti meg. Nem sorozható azonban kedvezményes rangsorban sem a behajtási illeték, sem az avval járó bírság, amint az a 341. számú E. H. ban is kifejezésre jut. Sokszor ad vitára okot annak a 'kérdésnek az eldöntése is, hogy milyen időből keletkező illeték s milyen feltételek mellett sorozható előnyösen? Az illeték keletkezésének kezdőpontját a rendelet 1. §-ának 3. bekezdése határozza meg. Eszerint ,,a hagyatéknak vagy jogügyletnek illetékkiszabás végett való bejelentésével, haszonélvezettel terhelt öröklés, valamint felfüggesztő feltételtől függő, vagy kezdő időpontok között tulajdonszerzés esetében pedig akkor kezdődik, amikor a pénzügyi hatóság a haszonélvezet megszűnéséről, a feltétel teljesüléséről, vagy az időpont bekövetkezéséről, tudomást szerez", nem pedig a fizetési meghagyás kézbesítése, vagy annak jogerőre emelkedése a kezdőnap, mint ahogy a kincstár gyakran vitatja. Az említett időponttól számítva, az illeték és kamatai két évig előnyös sorozást élveznek telekkönyvi bekebelezés nélkül is, Ez a rangsorozati elsőbbség időbeli korlátozás nélkül fennmarad, ha e két évi határidőn belül az illeték jelzálogi biztosítása is megtörténik. (A rendelet által hatályon kívül helyezett 1920. évi XXXIV. t.-c. 23. §-a szerint a két éven belül bekebelezett illeték is csak öt évig tartotta meg előnyösségét a fentebb jelzett időpontoktól kezdődően.) Az ingatlant terhelő illeték az elévülési időn belül, a két évi határidő eltelte után is, bekebelezhető, de ebben az esetben már csak a jelzálogjog rangsorában elégíthető ki. Sőt ha az ingatlan tulajdonában az illeték esedékessé válta után változás állott be és a pénzügyi hatóság a tulajdonváltozás alkalmával írásban kiadta (K. K. H. Ö. 88. §-ának 2 bekezdése alapján), hogy az ingatlant illeték nem terheli, akkor, ha utólag rá is jön arra, hogy van fentálló illeték, úgy ennek biztosítására már jelzálogjogi biztosítás sem kérhető. A rendelet életbeléptetése előtt az említett illetéket harmadik ióh iszemű szerzőtől csupán akkor lehetett követelni, ha ez a jogügylet bemutatásától számított két év alatt telekkönyvileg biztosíttatott. (J. E. 17. és E. H. 711.) Ma hiába jóhiszemű az ingatlanszerző harmadik, ez nem mentesíti a dologi kötelezettség alól, hanem szüksége van a pénzügyi hatóságok által írásban kiadott bizonyítványra is. A Közigazgatási Bíróság gyakorlata értelmében ezt nem pótolhatja az sem, hogy ha bizonyítást nyer, hogy a jóhiszemű vevő a pénzügyi hatóságoktól illeték fenn nem állásáról kapott megnyugtató szóbeli felvilágosítást. Viszont a csupán dologi biztosítékot nyújtó ingatlan csak akkor