Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - A jogcímvédelmi teória mai állása

692 mondja például, hogy „az örökbefogadott nem tartozik azon személyekhez, akiket a telekkönyvbe veteti bizalom fedez, sőt a fennálló családi kapcsolatra tekintettel birtokadó cselekményét épségben tartani köteles.") . .. határozottan rátér arra az útra, hogy a birtokkal megerősített jogcímről való tudomás rosszhiszem. Ilyen rosszhiszemet lát fennforogni a második vevő előzetes figyelmeztetése esetében is, de állandóan vélelmezi a családtagoknál. A vételár aránytalanul csekély voltát pedig indiciumul veszi a collusio fennforgására. Nézzük most a büntető judikaturát. A kétszeri eladást a btk. előtt csalásként büntették, a második vevő helyzetét pedig attól tették függővé, volt-e tudomása a korábbi eladásról. A btk. életbeléptetése után kezdetben az volt büntetőbíróságaink felfogása, hogy eladó a másodszori eladással az első vevőt nem ejtette tévedésbe, tehát a csalásna'k a btk. 379. §-ban körülírt abstract tényálladéka nem forog fenn. Később már csalónak látják eladót azért, mert „első vevőben felébreszti azt a bizalmat,, hogy az ingatlan felett nem fog ennek a szerződésből folyó „tulajdona" kijátszásával rendelkezni és ekként őt ravasz fondorlatai tévedésbe ejti, vagy tévedésben tartja saját jövőbeni magatartása felől." — Szóval, mint Grosschmid ironikusan megjegyzi, nem azért büntetik az eladót, mert az első vevőt kijátssza, hanem mert a szerződés kötésekor ki nem ábrándította őt aziránt, hogy ő vagy örököse ki fogják játszani. Később már a Kúria a btk. 400. §-ban körülírt közokírathamisítás bűncselekményét látja fennlforogni. Erre vonatkozólag többfajta indokolást is kapunk. Az ítéletek egyik csoportjában a telekkönyvi hatóságot látja a Kúria meg tévesztettnek aziránt, mintha eladó az ingatlan második eladására jogosult volna. E megtévesztésre Grosschmid megjegyzi, hogy a telekkönyvi hatóságnak nemcsak jogában, de módjában sem áll kutatni, sérti-e a bejegyzés valakinek a telekkönyvből ki nem tünő jogát. Ergo tévedésbe sem ejthető aziránt, amit figyelembe vennie, sőt tudomásul vennie sem lehetett. Egy másik ítélet azért tekinti közokirathamisítónak az eladót, mert a második eladás az első vevőnek a szerződés által szerzett „tulajdonjogával" ellenkező és ekként valótlan tények és körülmények nyilvánkönyvbe iktatásában szándékosan közreműködött. Mindezen konstrukciók elégtelenségét mutatja a btk. akkor tervezett novellájának javasolt intézkedése, mely az ingatlan kétszeri eladását már sui generis delictum gyanánt tudta csak megkonstruálni: Csa'lásna'k tekintetik ós a btk. 383. §-a szerint büntetendő, ha valaiki a telekkönyvi bejegyzés tárgyát képező és általa jogérvényesen másra átruházott, vagy másnak engedélyezett jogoit a teleikkönyvi bejegyzés elmaradásának a felhasználásával jogtalan haszon szerzése végett más személyre átruház, korlátoz, vagy megterhel ési ezáltal a jogot nyerít félnek kárt okoz.