Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - A jogcímvédelmi teória mai állása

691 sában senki se sértse, —akkor a viszonylag hatálytalan tulajdon olyan sűrített kötelem, melyben mindenki kötelezett, kivéve az első vevőt. A viszonylagos hatálytalanságra egyébként van példa még jogrendünkben. A vagyonbukott ügyletei önmagukban érvényesek ugyan, de a csődtömeggel szemben relatíve hatálytalanok. Grosschmid jogtételei: Csak a tényleges birtokkal megerősített jogcímet illeti a védelem. A törvényes jogcím azonban védelmet nyer birtok nélkül is. A mondottak az adás-vevésen kivül egyéb címekre is érvényesek. Rosszhiszem pedig a birtokkal megerősített jogcímről való tudomás. A bizonyítás természetesen az első vevőt terheli, de megfordul a bizonyítási teher, ha a telekkönyvi előbbszerző családtag. Ilyenkor vélelmezzük a rosszhiiszemet. Rosszhiszeműnek tekintjük végül az ingyenszerzőt (fictio). Még a jóhiszemű telekkönyvi jogszerzőtől is megkívánjuk azonban, hogy az ingatlant természetben is megtekintse, és a birtokállapotról személyesen igyekezzék meggyőződést szerezni. Grosschmid közbevetőleg megjegyzi, hogy a tulajdonszerzés végetti megtámadást maga is csak átmeneti intézménynek tartja addig, amig a telekkönyv intézménye néfriínk tudatába be nem gyökeredzett. Azok a jogászok azonban — jegyzi meg Grosschmid — soha sem lesznek képesek e problémát megoldani, akik a dologi jogot a kötelmi jogtól teljesen mereven elkülönült világnak tartják. A merev kategorizálás a fogalmak csoportosításában és rendszerbe foglalásánál hasznos lehet, de az életet magát nem lehet kategóriák spanyolcsizmájába szorítani. Az ilyen Buchstabenjurisprudenz életellenes lesz. Vernunft wird Unsínn. Fokozottan állnak a mondottak a tulajdonszerzés végetti megtámadásra, amely igények nem dologi jellegét csak a Miatyánk tartja. Annak igazolására, hogy az élet követelményei a bírói jogfelfogásban mindig utat tudnak törni maguknak, Grosschmid ismerteti a kétszeres eladás tárgyában kialakult civiljogi, majd büntető judikaturát. A polgári gyakorlat először mereven ragaszkodott Zlinszky felfogásának hatása alatt az opt. álláspontjához és az indokolásban leszögezvén azt, hogy tulajdont csak a második vevő szerzett, mig az első vevő csak kötelmi címet, amelyről való tudomás nem rosszhíszem, egytől-egyig elutasította az első vevőt igényével. E merev felfogás alóli emancipálódás azonban csakhamar kezdetét veszi. Egypár félénk próbálgatás és áthidalási kísérlet után, amikor a gyakorlat, még nem mer kifejezetten a rosszhiszemmel operálni és segédeszközökhöz folyamodik, (ki-