Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A részvényes megtámadási joga, különös tekintettel az utóbbi évek bírói gyakorlatára

€06 lény emlékkönyvében a ,,A személyiségi jogvédelem eszközei" című értekezésemet.) ///. Eljegyzés felbontásából eredő kár. Az állandó bírói gyakorlat szerint bár a házassági törvény 3. §-a az eljegyzés felbontásából eredő igényeket a házasság céljából tett kiadások kártérítésként való megítélésére, valamint az ajándékok visszaadásának kötelezettségére szorítja a házasság felbontásában vétkes jegyessel szemben, nem zárja ki e rendelkezés azt, hogy a vétlen fél az általános magánjog szerint kártérítést követeljen, ha erre külön önálló jogalap forog fenn. Természetesen az eljegyzés ok nélküli felbontása, illetve a felbontásra okot adás még nem elegendő magában ilyen, a H. T. 3. §-án túlmenő kártérítés követelésére, hanem még olyan tények kellenek, melyek a jegyesség felbontásával együtt külön magánjogi kártérítési jogalap tényállását hozzák létre, pl. a magánjogi csábítás vagy más magánjogi tilos cselekmény tényálladékát. így például azonkívül, mikor a magánjogi csábítás esete forog fenn tapasztalatlan tisztességes leánynak házassági Ígérettel a nemi közösülésre való tisztességtelen befolyásolással való reábírása folytán, megítéltek a bíróságok kártérítést olyan esetben is, mikor az eljegyzést jogosulatlanul felbontó jegyes jegyesét kenyérkereső foglalkozásának abbanhagyására bírta rá, vagy egy állás elfoglalásától tartotta vissza. A Kúria P. EH. 5281/1935. számú ítéletében azonban kimondta, hogy ilyen kártérítésről az alapos ok nélkül visszalépő jegyessel szemben csak akkor lehet szó, ha egy már biztosított állás elfoglalásától tartja vissza a jegyest, nem pedig akkor, ha csak általában olyan nyilatkozatot tesz, hogy nem akarja, hogy jegyese állást vállaljon vagy pedig az alkalmazás még nem biztosított, hanem csak bizonytalan, mások elhatározásától függő. Ellenben P. III. 5024/1935. számú ítéletében nem vagyoni kártérítési ítél meg a visszalépő jegyessel szemben a másik jegyes javára, mert alperes jegyesétől és születitől tanulmányai folytatására kölcsönt vett fel és jegyesét 8 éven át hitegette, közben letagadta, hogy mással eljegyezte magát és újabb házassági Ígérettel a kölcsönösszegek visszakövetelésének elengedését akarta elérni, mert itt a Kúria szerint már fondorlatos, a csalás tényálladékát megközelítő cselekmény forog fenn az eljegyzés felbontásával kapcsolatban. ///. dr. Szigeti László. A részvényes megtámadási joga, különös tekintettel az utóbbi évek birói gyakorlatára. A megtámadási jog, a kisebbség védelmét szolgáló jogintézmény, melyről helyesen jegyzi meg Kuncz, hogy „kétélű fegyver, mely avatatlan, könnyelmű, vagy rosszindulatú kezekben sokkal többet árt, mint használ a társaság érdekének, noha megengedését kizárólag a társaság érdeke javallja".1) Sajnos a gyakorlat azt mutatja, hogy a jogJ)Kuncz: Tervezet a rt.-ról stb.