Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A részvényes megtámadási joga, különös tekintettel az utóbbi évek bírói gyakorlatára

607 intézmény gyakran kerül ,.avatatlan" sőt „rosszindulatú" kezekbe és ezért, eredeti rendeltetésével, a társaság érdekének védelmével szemben, gyakran válik az illegális haszonszerzés eszközévé. Hasonló a helyzet Németországban is, ahol a Deutsche Anwaltsverein a részvényjogi reform kérdésével kapcsolatosan a birodalmi igazságügyminíszterium által feltett kérdésekre is hasonló információval volt kénytelen szolgálni.2) A probléma részletezésére áttérve, a következő kérdések merülnek fel: 1. ki élhet megtámadási joggal, 2. milyen közgyűlési határozatok támadhatók meg, 3. mennyi idő alatt érvényesíthető és mire irányul a megtámadási jog. L A Kt. 174. §-ának első bekezdése szerint: ,,Minden egyes részvényest kereseti jog illet a közgyűlési határozat ellen, ha az törvénnyel vagy alapszabállyal ellenkezik." Az tehát, akinek egy részvénye van, jogosult a társaság közgyűlési határozatát keresettel megtámadni, tekintet nélkül arra, hogy a tulajdonát képező részvényt mikor és mily célból vásárolta. Megilleti e jogosítvány a Kt. 174. §. 1. bek. szerint még akkor is, ha a részvényt a közgyűlés után, közvetlenül a per megindítása előtt esetleg épen a per megindítása céljából szerzi meg. Felmerül tehát az a kérdés, hogyan egyeztethető össze annak a félnek az érdeke, aki úgy válik a társaság részvényesévé, hogy a per megindítása céljából sürgősen részvényt vásárol, a társaság érdekével, amelynek védelmet nyújtani a K. T. szerint épen a megtámadási jog volna hivatott. A bírói gyakorlat talán ezt a fogyatékosságot ismerte fel, leghamarabb. Kétségtelen, hogy senki sem válik oly társaság részvényesévé, más szóval: senki sem fekteti tőkéjét oly vállalatba, melynek üzletvezetését vagyis közgyűlési határozatait, helyteleníti. Ennek a meggondolásnak alapján nyilvánvalóan helyes a bírói gyakorlat ama következtetése, hogy az, aki a társaság részvényeit a közgyűlés után vásárolta, olyannaik tekintendő, mint aki a közgyűlésen hozott határozathoz utólag jóváhagyó hozzájárulását adta. Ezért kialakult bírói gyakorlat, hogy a megtámadási jogot csakis az a részvényes gyakorolhatja, aki a közgyűlés idején, a perindítás idején és a per folyamata alatt részvényes volt. (Bt. 5161/1876., C. 1073/1890., C. 705/1901. stb.) Továbbá, hogy a részvényes, aki a meg2) ,,Nach unsere Erfahrung werden sehr víelfach Anfechtungsklagen zur Erzielung Gesellschaftsfremder Sondervorteile für den Anfechtenden angestellt" (Zur Reform des Aktienrechtes, 170. i.) ugyanígy, Passow: Díe Aktiengesellschaft, 496. o. 4*