Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A kártérités gyakorlatából

605 zottan szabályozza és ezeket a pereket értékre való tekintet nélkül a kir. törvényszékek hatáskörébe utalja. Előzetes fegyelmi vagy büntető eljárás sem szükséges a tisztviselő vagy a kincstár elleni kártérítési per megindításához, hacsak különös törvényes intézkedés nincsen (lásd bírák, bírósági hivatalnokok felelőssége) . Ez a joggyakorlat fontos alkotmányjogi biztosíték, mert lehetővé teszi a köztisztviselők törvényellenes ténykedése által okozott károknak a független bíróság előtti érvényesítését. Nem tartozik azonban polgári perútra magának a hatósági intézkedésnek felülbírálása, mégha kártérítési kereset formájában van is bujtatva. Pl. jogosulatlanul beszedett forgalmi adó visszakövetelése, hiányosan, kisebb összegben megállapított nyugdíj különbözeti összegének érvényesítése kártérítés formájában. Az ítélet kimondja még, hogy a bíróságok a jogosulatlan fegyverhasználat kérdését a 72. számú jogegységi határozat értelmében, mint a magánjogi igény előkérdését helyesen önállóan bírálták el. //. Jövőbeli és erkölcsi kár. A baleset következtében a kiskorú balkarját vesztette. A Kúria P. I. 5857! 1935. számú ítélete szerint vagyoni kártérítés megítélésének még nincsen helye, mert földmíves szülők gyermekénél nem lehet még megállapítani, hogy balkarjának elvesztése folytán nem fog-e olyan foglalkozás körében elhelyezkedni, ahol a balkar hiánya kevesebb munkaképességcsökkenést okoz, de egyébként felperes egészen zsenge korban szenvedte a balesetet és a mezőgazdasági munkabérek kialakulása igen nagy változásokat mutat és bizonytalan. Nézetem szerint ez a döntés is mutatja kártérítési követeléseknél a károsult védelmének hiányosságát. A kártérítési jogalap megállapítása nem kellő védelem. Évek múlva alperes nem is lesz megtalálható, vagyoni viszonyai lényegesen megromolhatnak. A kártérítésnek járadék alakjában való megállapítása esetén az időközi változásokat alperes a járadék leszállítása tekintetében a Pp. 413. §-a szerint érvényesítheti. De ez az eset is bizonyítja a követelések előzetes biztosításának törvényi hiányos szabályozását, a jövőbeli követelést, melynek jogalapja már meg van állapítva, bírói letét útján vagy egyéb módon kellene biztosítani. A Kúria a balkar elvesztéséért a kiskorú leánygyermeknek erkölcsi kártérítést ítél meg azon az alapon, hogy a balkar elvesztése feltűnő eltorzulás, mely felperesnek jövőbeli érvényesülését és férjhezmenési esélyeit csökkenti. Ez a kár az eltorzulás bekövetkezésével már esedékes. Többször említettem, hogy bírói gyakorlatunk tulaj donképen közvetett és nehezen bizonyítható vagyoni kárt ítél meg nem vagyoni kár címén, azért hivatkozik az életben való érvényesülés és a férjhezmenési esély csökkenésére. Már pedig a nem vagyoni kár magával a személyiségi jogsértés által okozott lelki fájdalommal bekövetkezik, az érvényesülés csökkent lehetősége csak következménye a testi és lelki fájdalom és az esetleges eltorzulás folytán előálló energiacsökkenésnek, a testi és lelki erő esetleges megbénulásának, lanyhulásának. (Lásd bővebben P. J. 1932. évf. 96. old.; MeszPolgári Jog 1936. 9. sz. 4