Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A kártérités gyakorlatából

604 tehát nézetem szerint a tudományos vitából ki kell kapcsolni. Mindazonáltal állítom, hogy ,,a könnyű és könnyelmű bontás" megakadályozására hűtlen elhagyás esetében a 80. §. a) pontja alapján induló bontóper alkalmasabb a 77. §^os pernél, mert míg ez utóbbinál a bíróság — minden nyomozó eljárása mellett is — ki van szolgáltatva a felek „megrendező" ügyességének, addig a 80. '§. alapján — a feldultság értékelése keretében — módjában van a házassági viszonyt nemcsak egy-két mozzanatában (elhagyás és megbocsátási szándék), hanem a maga egészében bonckés alá venni. A ,,könnyen és könnyelműen" válni akarók számára a 80. §i-os bontóper csak hátrányt jelent: 6 havi kötelező különélést és a feldultság bírói vizsgálatát; éppen ezért azt a kívánalmat, hogy a hűtlen elhagyás és tartós különélés törvényszóval vonassék ki a 80. §. alól, nemcsak rendszerbeli aggályokkal, de jogpolitikai szempontokkal sem lehet indokolni. A kártérítés gyakorlatából. 1. Állam felelőssége. A kir. Kúria P. VI. 48/1936. számú ítéletében kimondta, hogy az 1871. évi VIII. t.-c. 67. §-a egy csendőrőrmesternek jogosulatlan fegyverhasználata által harmadik személynek okozott kárra nem vonatkozik. Az 1871: VIII. t.-c. 66i—74. §-ai a bírák, valamint azon közigazgatási tisztviselők felelősségét, akik polgári vagy büntető ügyben hatósági cselekmények foganatosítására, vagy bírói megkeresések teljesítésére vannak hivatva, különleges szabályok szerint rendezi. A polgári kártérítési kereset előzetes feltétele a fegyelmi vagy büntető eljárás lefolytatása, a kir. kincstár felelőssége pedig csak a hivatali sikkasztás eseteire szorítkozik. Természetesen ez a kivétel szorosan magyarázandó és csak e hatóságoknak polgári peres vagy perenkívüli ügyben, vagy büntető ügyben teljesített hatósági cselekményére vonatkozik, de nem ezenkívül végzett egyéb hatósági ténykedésükre, így pl. egy csendőrtörzsőrmesternek, mint karhatalmi szervnek rendfenntartó tevékenysége körében okozott kárra nem terjed ki. A Kúria ítéletéből a tényállás részletesen ki nem vehető, de nyilván ilyen a rendfenntartás közben felperes jogelődjének jogosulatlan fegyverhasználat folytán revolverlövés útján való halált okozó testi sértéséről van szó. A Kúria kimondja, hogy ilyen esetben az 1871: VIII. t.-c. kivételes intézkedései nem alkalmazhatók, már pedig az állandó bírói gyakorlat értelmében az általános szabály az, hogy az állam vagyonilag felelős azért a kárért is, amelyet hivatalos közege a reá ruházott hivatalos hatalom felhasználásával vagy azzal visszaélve jogellenes és a saját felelősségét is megállapító cselekménnyel okozott. Ez a megállapítás megfelel az általános, állandó bírói gyakorlatnak, mely az ilyen a kincstár elleni kártérítési kereseteket polgári perútra tartozó magánjogi ügynek tekinti és megerősítést nyer a Pp. 2. §. 3. és 4. pontjának intézkedésében, mely az ilyen, a közhivatalnokok és a kincstár elleni perek hatáskörét határo-