Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A hűtlen elhagyás mint relatív bontóok

600 nősített tényállások [16—78. §§., sőt helyesen a 79. §. is) tekintetében a törvényhozó álláspontja az, hogy e magatartások annyira ellentétben állanak a házasság erkölcsi tartalmával, hogy azok bebizonyítottsága esetében a feldultság bírói vizsgálata már meg nem engedhető. c) Az elhagyás és különélés rendszerbeli helyét tehát így kell kijelölnünk: az elhagyás és különélés — mint az összes házastársi kötelességek negatív irányú megsértése — amennyiben szándékos és jogos ok nélkül való: egymagában (tehát halmazat nélkül) is bontóok, melynek két — fokozatilag különböző — tényállása van; 1. minősített (abszolút) tényállás: elhagyás + egyhuzamban legalább 6 havi különélés + a vétlen fél visszahívó végzés kieszközlésében megnyilvánult visszafogadási készségének negligálása (77. §.), 2. egyszerű (relatív) tényállás: elhagyás + feldultság (80. §. a). ,,Elhagyás" és „különélés" alatt fenti tényállásokban ,,puszta" (tehát egyéb pozitív kötelességszegésekkel nem kombinált) elhagyást és különélést értek. Az „egyszerű" tényállás fenti meghatározásával szemben el tudom képzelni azt az ellenvetést, hogy ha az ,,animus matrimonii dirímendi" — a 77. §-nak a fenti 8. sz. Jegyzetben közölt indokolásából kitünőleg — a törvény rendszerében 6 hónapon belül bizonyítottnak nem vehető, úgy az „egyszerű" elhagyási tényállás objektív része nem teljes a 6 hónapi különélés nélkül; már pedig az objektív tényállás megvalósulása előtt a szubjektív tényállás (feldultság) vizsgálata meg sem kezdhető. Mindazonáltal ez az aggály nem lenne helytálló; dogmatikailag azért nem, mivel a feldultság vizsgálata körébe a kérdéses animus kiderítése a dolog természeténél fogva beletartozik és nyilván következetlenség lenne egy részletkérdés tekintetében időbeli vélelmekkel megkötni a bíró kezét, akkor, amidőn a főkérdés, t. i. a feldultság körében a bírói mérlegelés szabadságát a törvény semminő irányban nem korlátozza; jogtechnikailag pedig nem lenne alapos az aggály azért, mivel a 99. §. értelmében a 80. §. eseteiben az ágytól és asztaltól való különélést legalább 6 hónapra mindenkor el kell rendelni; a 77. §. indokolásának (és egyben a 80. §-ra vonatkozó Szászy-Schwarz-féle bírálatnak) az a kívánalma tehát, hogy ,,a feleknek idő engedtessék elhatározásuk következményeinek szenvedélyektől ment higgadt megfontolására", teljes mértékben megvalósul. d) Ilyen jogi helyzet mellett nem a hűtlen elhagyás relatív tényállásának a 80. §. a) pontja alá vonása zavarta a H. T. rendszerét, — amint ezt a cikkíró úr vitatja, — hanem a törvény életbelépését közvetlenül követőleg folytatott helyes13) gyakor13) ,,A törvény nem kívánja az elhagyottat arra kényszaríteni, hogy az elhagyót — ha ez az életközösséget vissza akarja állítani, minden esetben vissza is fogadja, mert különben a bontóok elenyészik"; (2734/97. M. 16251. Meszlény: Házassági jog és bírói gyakorlata, Grill 1930. 89. lap.)