Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A hűtlen elhagyás mint relatív bontóok

600 nősített tényállások [16—78. §§., sőt helyesen a 79. §. is) te­kintetében a törvényhozó álláspontja az, hogy e magatartások annyira ellentétben állanak a házasság erkölcsi tartalmával, hogy azok bebizonyítottsága esetében a feldultság bírói vizsgá­lata már meg nem engedhető. c) Az elhagyás és különélés rendszerbeli helyét tehát így kell kijelölnünk: az elhagyás és különélés — mint az összes há­zastársi kötelességek negatív irányú megsértése — amennyiben szándékos és jogos ok nélkül való: egymagában (tehát halmazat nélkül) is bontóok, melynek két — fokozatilag különböző — tényállása van; 1. minősített (abszolút) tényállás: elhagyás + egyhuzam­ban legalább 6 havi különélés + a vétlen fél visszahívó végzés kieszközlésében megnyilvánult visszafogadási készségének negli­gálása (77. §.), 2. egyszerű (relatív) tényállás: elhagyás + feldultság (80. §. a). ,,Elhagyás" és „különélés" alatt fenti tényállásokban ,,puszta" (tehát egyéb pozitív kötelességszegésekkel nem kom­binált) elhagyást és különélést értek. Az „egyszerű" tényállás fenti meghatározásával szemben el tudom képzelni azt az ellenvetést, hogy ha az ,,animus matri­monii dirímendi" — a 77. §-nak a fenti 8. sz. Jegyzetben közölt indokolásából kitünőleg — a törvény rendszerében 6 hónapon belül bizonyítottnak nem vehető, úgy az „egyszerű" elhagyási tényállás objektív része nem teljes a 6 hónapi különélés nél­kül; már pedig az objektív tényállás megvalósulása előtt a szub­jektív tényállás (feldultság) vizsgálata meg sem kezdhető. Mind­azonáltal ez az aggály nem lenne helytálló; dogmatikailag azért nem, mivel a feldultság vizsgálata körébe a kérdéses animus ki­derítése a dolog természeténél fogva beletartozik és nyilván kö­vetkezetlenség lenne egy részletkérdés tekintetében időbeli vé­lelmekkel megkötni a bíró kezét, akkor, amidőn a főkérdés, t. i. a feldultság körében a bírói mérlegelés szabadságát a törvény semminő irányban nem korlátozza; jogtechnikailag pedig nem lenne alapos az aggály azért, mivel a 99. §. értelmében a 80. §. eseteiben az ágytól és asztaltól való különélést legalább 6 hó­napra mindenkor el kell rendelni; a 77. §. indokolásának (és egyben a 80. §-ra vonatkozó Szászy-Schwarz-féle bírálatnak) az a kívánalma tehát, hogy ,,a feleknek idő engedtessék elhatá­rozásuk következményeinek szenvedélyektől ment higgadt meg­fontolására", teljes mértékben megvalósul. d) Ilyen jogi helyzet mellett nem a hűtlen elhagyás relatív tényállásának a 80. §. a) pontja alá vonása zavarta a H. T. rendszerét, — amint ezt a cikkíró úr vitatja, — hanem a törvény életbelépését közvetlenül követőleg folytatott helyes13) gyakor­13) ,,A törvény nem kívánja az elhagyottat arra kényszaríteni, hogy az elhagyót — ha ez az életközösséget vissza akarja állítani, minden esetben vissza is fogadja, mert különben a bontóok elenyé­szik"; (2734/97. M. 16251. Meszlény: Házassági jog és bírói gyakor­lata, Grill 1930. 89. lap.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom