Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A hűtlen elhagyás mint relatív bontóok

601 latot időlegesen felváltó az a gyakorlat, amely szerint az elhagyót fél a hűtlen elhagyásban vétkes házasfelet időbeli korlát nélkül visszafogadni tartozott, hacsak a visszafogadás megtagadására elegendő egyéb (tehát: a puszta" elhagyástól és különéléstől külömböző, ,/pozitiv") oka nem volt.14) E felfogás 1916ban a 406. sz. E. H.-ban15) csúcsosodott ki és közel egy évtizedig tartott, amig (1925-ben) a 727. sz. E. H. indokolásában (melynek idevonatkozó leglényegesebb megállapítása azonban, sajnos, az E. H. ,,fejéből" kimaradt) a kir. Kúria a törvény rendszeréhez híven ismét kimondotta, hogy az elhagyott házasfelet visszafogadási kényszer csupán kivételes esetekben terheli.16) ad II. a) Kétségtelen, hogy a H. T. 83. §-ának szövege a 6 havi perindítási határidő tekintetében nem tesz külömbséget egyszeri, ismétlődő és folytonos (állapot-) cselekmények között. Mindazonáltal nézetem szerint téved a cikkíró úr, amikor ebből azt a következtetést vonja le, hogy folytonos cselekményeknél is — mint aminő a különélés — a keresetet csak attól a naptól számított 6 hó alatt lehet megindítani, amelyen a cselekmény (a cikkíró úr rendszerében tehát: a különélés megkezdése) a vétlen fél tudomására jutott. Noha a cikkíró úr a 83. §-ban szabályozott határidőt mindenütt ,,jogvesztő határidőnek" nevezi és az ,,elévülés" szót kerüli, vitán felül áll, hogy a 83. §-ban szabályozott határidő elévülési határidő. Eltekintve attól, hogy az elévülési határidőt a szakasz első bekezdése ,,a tempore scientiae" szabályozza, a 83. §. az elévülés általános szabályaitól eltérő intézkedést nem tartalmaz. Különleges tényállásokra — így állapot-, helyesebben: folytonos cselekményekre — tehát az elévülés általános szabályai alkalmazandók; ezek tekintetében pedig mind a büntetőjogi, mind a magánjogi szabály az, hogy az elévülés a jogellenes állapot megszűntének napján kezdődik.17) Különösen áll ez a szabály a családjogi viszonylatokra, amelyeknél a jognak megfelelő állapot helyreállítására irányuló igény voltaképen soha nem évül el;18) ez utóbbi szabály persze csupán az életközösség visszaállítására irányuló igényre és nem a hűtlen elha14) pl. 6 év után is; 1. C, 901. jún. L I. G. 188.; közli Meszlény id. gyűjteménye 115. lap. 15j ,,Az életközösséget szándékosan és jogos ok nélkül megszüntető házastárs rendszerint nincs elzárva attól, hogy a H. T. 77. §. a) pontja alapján az abban meghatározott tartalmú határozat kibocsátása végett a bírósághoz forduljon." lö) ,.Forognak fenn ugyanis esetek, amikor azok körülményeire tekintettel az elhagyott házasfél a .... kiengesztelődő közeledésre nem zárkózhatík el a kibóküléstől... Ez a kivételes szabály azonban .. . sitb." 17) A büntetőjog tekintetében 1. Finkey: Büntetőjog (Kolozsvár, 1913.) 553. lap; a magánjog tekintetében Szladits: Vázlat (4. kiadás, Budapest 1935.) II. rész 171. lap: ,,A joggal nem ellentétes állapot megújuló alapja a követelés létrejöttének és így az elévülés addig: meg sem kezdődhetik, amig a jogellenes állapot tart". 18) V. ö. MTJav. 1284. §. és Szladits id. h.