Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A hűtlen elhagyás mint relatív bontóok

597 A hűtlen elhagyás mint relatív bontóok. Irta: Neugröschel Endre dr. Dr. Tóth György kir. kúriai bíró úrnak „A magyar Háziassági Törvény 80. §>. ,a) pontja és az elhagyás" cím alatt a Polgári Jog 1936. októberi számában megjelent nagyérdekű tanulmánya új fejezete annak az irodalmi harcnak, amelyet a tudós szerző a kir. Kúriának a hűtlen elhagyást relatív bontóoknak is elismerő állandó gyakorlatával szemben már évekkel ezelőtt bejelentett.1) Fejtegetéseinek végkövetkeztetéseit az alábbiakban vélem összefoglalhatni: L A kifogásolt gyakorlat ellenkezik a törvény rendszerével; a hűtlen elhagyásnak, mint abszolút bontóoknak a 80. §. a) pontja szerinti minősítését a törvényhely szövege2), különösen pedig a parlament Igazságügyi Bizottságának a szövegezésre vonatkozó Jelentése3) kifejezetten kizárják. II. A kifogásolt gyakorlat azáltal, hogy a hűtlen elhagyást hat hónapon túl is figyelembe veszi és a különélést folyamatos bontóokká minősíti, ellentétben áll a H. T. 83. §-ával; e törvényhely ugyanis az ismétlődő és folytonos tényállásokat is a 6 havi perindítási határidő keretébe szorítja. IIL ,,A közvélemény már hosszabb idő óta követeli, hogy a kormány a könnyű és könnyelmű bontásnak gátat vessen"; ezért a tárgyalás alatt álló perrendi novellában elrendelendő, hogy a H. T. 77. §. eseteiben — ha az elsőbíróság a házasságot felbontja — hivatalból revisio per salutum-nak legyen helye és „kifejezetten kimondandó volna, hogy a ,,hűtlen elhagyás" és ,,tartós különélés" alapján a H. T. 80. §. a) pontja alá esőén bontópernek nem lehet helye." Az illusztris cikkíró úr álláspontjával egyik vonatkozásban sem értek egyet. ad L a) A 80. §, a) pontjának szövegezése — jelesül a 76—78. §-ok kivételkénti felhívása — tekintetében Raffay álláspontját: hogy t. i. az abszolút bontóokok kizárása tulajdonképen fölösleges és szigorúan nem magyarázható" és ,,csak formai a 77. §. kizárása is a 80. §. a) pontja alól",4) annál is inkább meggyőzőnek kell elfogadnunk, mert a törvényszöveg kialakulásának története azt mutatja, hogy a 76—78. §-okra vonatkozó 1) L. dr. Tóth György: ,,A hűtlen elhagyás, mint a H. T. 80. §. a) pontja alá vont bontóok; Magyar Jogi Szemle X. évf. (1929.) 63. 1. és kk. 2) H. T. 80. §.: ,,A házasság az egyik házasfél kérelmére felbontható, ha a másik házasfél: aj a házastársi kötelességeket a 76—78. §-ok esetein kivül szándékos magaviselet által súlyosan megsérti . . .' 8) ,,. . . nem engedhető meg, hogy a házastársi kötelességnek az ú. n. hűtlen elhagyással való megsértése esetében a 98, (==77.) §-ban megállapított idő eltelte előtt vagy az ott megszabott feltételek fenn nem forgása esetében a 102. (=80.) §. a) pontja alapján kíséreltessék meg a házasság felbontása." 4) Raffay: A hűtlen elhagyás mint házasságbontó ok (Budapest, 1901; 32. 1.).