Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 9. szám - A hűtlen elhagyás mint relatív bontóok
598 betoldás a korlátlan generális klauzulát alkotni kivánó5) kodifikátor célkitűzéseitől, tehát a H. T. rendszerétől is idegen. Az abszolút bontóokokra való utalást a 80. §. kormányjavaslata nem is tartalmazta; azt a kivánságot, hogy ezek tényállásai vétessenek ki a generális klauzula hatálya alól, a törvényjavaslat bírálatában és ellenjavaslatában Szászy-Schwarz Gusztáv vetette fel") és az Igazságügyi Bizottság az ő ellenjavaslatából vette azt át a törvény szövegébe. Az Igazságügyi Bizottság azonban a cikkíró úr által felhivott jelentésében (1. 3. Jegyzet) túllőtt a bírálat és ellenjavaslat céljain.7) Szászy-Schwarz ugyanis az abszolút bontóokokra vonatkozó szakaszok felhívását a hűtlen elhagyás tekintetében kifejezetten csupán annak a lehetőségnek elhárítása végett javasolta, hogy hűtlen elhagyás címén a bontást a 77. §-ban megszabott minimális határidő letelte előtt a 80. §. a) pontja alapján lehessen kérni; amidőn mármost az Igazságügyi Bizottság — a Szászy-Schwarz-féle törvényszövegmódosítás változatlan elfogadása mellett — a módosítás indokolásában ,,a 77. §-ban megállapított idő eltelte előtt" szavakhoz még hozzátoldott ennyit: ,,vagy az ott megszabott feltételek fenn nem forgása esetében" (értsd: bírói visszahívás nélkül): ezzel már kétségtelenül a törvény rendszerével helyezkedett szembe; mert hiszen az az álláspont, hogy a hűtlen elhagyás és különélés — minden időbeli korlát nélkül — csupán az életközösség visszaállítására felhívó bírói határozattal kapcsolatban érvényesíthető bontó-okként, végelemzésben azt jelenti, hogy a törvényben szabályozott legsúlyosabb (abszolút bontóokot megvalósító) magatartások között van egy olyan is (a hűtlen elha5) A 80. §. különös indokolásából: „nem mellőzhette a javaslat oly általánosabb természetű törvényes rendelkezésnek felvételét, melynek alapján a házasság mindannyiszor felbontható legyen, valahányszor a házassági kötelességeknek szándékos súlyos megsértése következtében a házassági viszonyon helyrehozhatatlan csorba ejtetett. . . A házassági kötelességek súlyos megsértése alatt a javaslat azon egyes házastársi kötelességek megszegését érti, melyek a házassági viszony természetében és rendeltetésében gyökereznek. Ily kötelességek a kölcsönös tisztelet és becsülés, a segély és támogatás, a tartás, valamint a debitum conjugale". Kétségtelen, hogy ,,a házassági viszony természetében és rendeltetésében gyökerező kötelességek" alapja és egyben summája az együttélés; a vétkesen különélő tehát a házassági kötelességek közül azt szegi meg, amely a legtermészetesebb és legrendeltetésszerűbb, mintegy a kelme, amire a többi kötelességmotivum hímezve van. 6) A ,,Házassági jogról" szóló törvényjavaslat bírálata, ellenjavaslattal; megjelent a „Codificationalis dolgozatok"-ban Budapest, Grill, 1902. 7) Az I. B. működése tekintetében v. ö. Grosschmid ironikus megjegyzését: az ellenjavaslat szerzője az Igazságügyi Bizottság működése és szövegének és jelentésének megállapítása idején folyton az igazságügyi miniszter oldala mellett volt... s mintegy az accoucheur orvos szerepét játszta, hogy a bábák valamit el ne hibázzanak . . . Viszont hogy az accoucheur nélkül, vagyis magukra hagyatva a bábák mit csináltak, erről lásd stb. . . ." (A Házasságjogí törvény, Budapest, 1908. í 431. és 433. lap.)