Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - K. f. e.

596 harmadik személyekkel szemben sem jogosítva, sem kötelezve nincs, csak a vállalat ügykörébe eső ügyletekre vonatkozik és nem érinti a tiltott cselekményekből eredő kötelezettséget. (P. L 1773/1936.) A Kúria álláspontjával szemben vitatható, hogy a csendes társ felelősségének harmadik személyekkel szemben való kizárása minden megkülönböztetés nélkül áll úgy ügyleti, mint ügyleten kívüli kötelmekre nézve. Ügyvéd hirlapi meghurcolásáért 1000 pengő erkölcsi kártérítést állapít meg a P. VI. 1191/1936. sz. ítélet, annak dacára, hogy alperes iparkodott a sérelmet helyreigazító nyilatkozattal orvosolni. Magasfeszültségű villamosvezeték üzembentartóját tárgyi felelősség terheli és ez alól nem mentesül a balesetet megelőző éjjelen tombolt szélvihar, mint elháríthatatlan esemény folytán, mert alperes tartozott volna nyomban a vihar elvonulása után meggyőződést szerezni arról, nem tett-e a vihar oly kárt, amelyből baleset származhatik. (P. I. 431/1936.) A kártérítés mértékét nem csökkenti az a körülmény, hogy a sérült megmaradt munkaerejével ugyanannyit keres, mint a baleset előtt. (P. L 362/1936.) Veszélyes üzem fenntartója halálos baleset esetében csak akkor tartozik kártérítési kötelezettséggel, ha az elhalt egyén a kártérítést igénylőnek eltartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva kötelezve volt és e kötelezettségének a baleset idejében eleget is tett. A férj, akit felesége nem tartott el, csupán azon az alapon, hogy feleségének elvesztése miatt üzletvezetőt és bejárónőt volt kénytelen alkalmazni, kártérítést nem követelhet. (P. I. 1819/1936.) Ha a szomszéd a saját telkén végrehajtott agyagbányászással okozója annak, hogy a károsult telke fokozatos leomlás veszélyének van kitéve, a szomszéd mesterséges támaszték létesítésére nem hajlandó és felperes kártérítésként vagylagosan az ingatlan átengedése ellenében annak forgalmi értékét is igényli: úgy ez a forgalmi érték a bírói becsű időpontjában fennálló mértékben állapítandó meg. (P. VI. 5625/1935.) Kérdéses, hogy, ha a bírói becsű már akkor következett be, midőn a felperesi ingatlan leomlása már részben megtörtént: elegendő mértékben meg van-e térítve a felperes kára. Ha az örökös a hagyatéki csőd kérését elmulasztja, és valamelyik hagyatéki hitelező ennek folytán károsodik, úgy az örökös az ebből eredő kárt megtéríteni tartozik. Az örökös csak addig elégítheti ki a hagyatéki költségeket és az örökhagyó tartozásait a sorrend megtartása nélkül, amíg felteheti, hogy a hagyatékban minderre fedezet van. (P. I. 442/1936.) Dr. Vági József.