Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - K. f. e.

588 közvetítő intézetek még a régi törvény hatálya alatt vett legutolsó váltót nem fogják mindaddig a kötelezetteknek kiadni, amíg reájuk teljesen megnyugtató és félreérthetetlen módon a kérdés tisztázva nincsen. Ebből az eljárásból bonyodalmak keletkezhetnek (kamatfizetés elmaradása, a váltó elévülésének veszélye, stb.), amiért is úgy a hitelintézeteknek, mint a parcellavevőknek elsőrangú fontosságú érdeke, hogy a végrehajtási utasítás a törvény 77. §-ához azt a rendelkezést tartalmazza, hogy amennyiben maga az íngatlaneldarabolás, illetve az első váltó vétele még az 1920. évi XXXVI. t.-c. időbeli hatálya alatt történt, úgy a dolog természetének és a törvény 76. és 77. §-aiban foglalt intencióknak megfelelően a prolongációs váltókra sem alkalmazhatók az új törvény 76. §. és 77. §-ában foglalt rendelkezések. >C „K. f. e." A gazdasági élet nem kedveli azokat a vállalkozási formákat, amelyek mellett a vállalkozó tőkés egész gazdasági személyiségét teszi korlátlan felelősséggel kockára. A korlátolt felelősségű társaság nálunk még fiatal intézményének gyors elterjedése mutatja, hogy a cél a korlátolt felelősség és ha azt egyszerűbben, olcsóbban lehet elérni, mint a részvénytársaság és szövetkezet költséges, vagy komplikált formációjában, úgy a közönség örömmel üdvözli azt a formát, mely lehetővé teszi ennek a célnak könnyebb, egyszerűbb elérését. Az élet a korlátolt felelősség beneficiumát mindenütt a társasági formával kapcsolta össze. A részvénytársaság és szövetkezet, mint jogi személyek, csak a saját létalapjukat képező ,,célvagyonnal" voltak általában felelősek, ami struktúrájukból, intézményi alapgondolatukból szinte „természetrajzilag" következett. Ilyen alakulat el sem volt képzelhető vagyonának önállósulása nélkül, ami pedig a vagyon elemeit szolgáltató fizikai személyek számára a korlátolt felelősség beneficiumához vezetett. Az élet azután megfordította a tételt, mely szerint az említett vállalkozási formáknak szükségszerű velejárója a korlátolt felelősség és a korlátolt felelősséget is olyannak tekintette, mint ami ezen formák nélkül hozzá nem férhető. A társasági forma felismert előnyének, a társasági autonómián belül érvényesülő ellenőrzésnek a jelentősége egyre kisebb. Az állam — a forgalom érdekében — nem is elégszik meg vele, hanem egyre szélesebb körben igyekszik melléje, sőt helyébe állítani a közhitelű helyről gyakorolt külső revízióját. Ha tehát a megfelelő helyről gyakorolt revízió biztosítja a forgalom érdekeit: a felelősség alapját képező, körülhatárolt vagyonrész intaktságát, elveszti jelentőségét az a kívánalom, mely a korlátolt felelősségű vállalkozás ,,társaság" jellegéhez fűződött. Logikusan levonva a konzekvenciát: el kell tekinteni