Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - K. f. e.

589 a jelentőségét vesztett társasági formától és egy lépést kell tenni az olcsóbb, egyszerűbb és — őszintébb „korlátolt felelősségű egyénicég", a „kfe." felé. Ahol a társasági vagyon ténylegesen többek vagyona, ott a társasági forma is komoly szükséglet, a felvetett gondolat csak a fiktiv „társaságok", a ,,one man company"-k táborát veszi célba. Köztudomású tény, hogy egész sereg nagy vállalat, mely társasági formában működik, valójában egyetlen emberé; a közgyűlések, tisztségek, bizottságok stb. csupa fikció. Az ilyesmi — egyéb szempontokon kívül — azért sem helyes, mert a törvény tekintélyét ássa alá és lazítja a gazdasági élet morálját. A formális jellegű közgyűlések, a maguk strohmannjaival, a tisztségek, melyeknek betöltői egy aláírásnyí tevékenységet végeznek csupán, mind olyan jelenség, melyre semmi szükség sincsen. Az üres formalizmus a laikusra megtévesztő, a vállalatra káros, mert a bonyolult társasági adminisztráció idő és pénzpocsékolássál jár és nem jelent előnyt a céggel szemben álló üzletfelekre nézve sem. Fentiekből logikusan oda kell konkludálnunk, hogy az ilyen áltársaságokat a gazdasági életből el kell tüntetni, mert társasági formában való működésüket semmi sem indokolja. Ha korlátolt felelősség az, mely őket ehez a formához rögzíti, úgy külön kell választanunk a jót a rossztól: meghagyni a korlátolt felelősséget és elvetni a hazug társasági formát. Az irodalomban e gondolatnak alig találtam nyomát. Csupán Liebmann veti fel (Líebmann: Die Gmbh. in der Praxis, Deutsche Juristenzeitung 1902.) — részletesebb kifejtés nélkül — az „Einzelunternehmung mit beschránkter Haftung" ötletét: ,,Über kurz, oder lang wird wohl auch die Frage gestellt werden, warum gerade zwei Personen sich zu solchem Zwecke (Beschránkung der Haftung) vereinigen müssen?" Később pedig hozzáfűzi: ,,Es wird sich ímmer nur fragen, wie weit die Beschránkung, der Haftung ohne Gefahr für den Verkehr nach aussen gehen soll, . . ." Passow (Die wirtschaftlíche Bedeutung und Organisation der Aktiengesellschaft) a részvénytársaság bizonyos „Abart"jaínak vizsgálata során röviden megemlíti Liebmann gondolatát és helyeslőleg fűzi hozzá: ,,Wenn man sícht nicht mehr auf die rechtlichen Defínitíonen, wie sie uns bisher geláufig sind, versteift und rein wirtschfatliche Gesichtspunkte verfolgt, so wird man an dem „Unternehmen mit beschránkter Haftung", das ganz einer Person angehören kann, die íhre Verantwortung für díeses Unternehmen beschránkt, keinen Anstand nehmen können, so wenig wie an der Tatsaohe, dass alle Aktién, oder alle Gescháftsanteile sich in einer Hand vereinigen können." A kérdés minden komplikáció nélkül megoldható lenne egy rövíd törvénnyel, melynek magja körülbelül a következő lenne: Polgári Jog 1936. 9. sz. 3