Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Vitás kérdések a telepítési törvényben

5S6 az átengedésre vonatkozó eljárást, vagy a becsértéknek megállapítását? Miután azonban a törvény V. fejezete a jelzálogos hitelezők és más érdekeltek biztosításáról és igényeik kielégítéséről rendelkezik a kártalanítási összeg terhére, ennélfogva a 24. §-nak ama rendelkezése, hogy a feljegyzés hatályának kezdete után eszközölt bejegyzések a telepítési törvény rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából hatálytalanok, akként értelmezhető, hogy az ilyen bejegyzések alapján az ellenértékre sem illeti meg a jogszerzőt semmiféle külön jog. Mindezt megerősíti a 201. számú törvényjavaslat 67. és 68. oldalán foglalt következő indokolás: ,,Az átengedésre kötelezés feljegyzését a javaslat nem kívánja a telekkönyv lezárásának hatályával felruházni, sőt nem állja útját annak sem, hogy a feljegyzés hatályosságának tartama alatt akár tulajdonváltozás, akár jelzálogi, akár más terhelés bejegyeztessék. Megvan azonban a javaslat szerint a feljegyzésnek az a hatálya, hogy az ily feljegyzéssel terhelt ingatlanok felhasználása szempontjából — tehát relatíve — hatálytalanokká teszi mindazokat a bejegyzéseket, amelyek a javaslat céljának elérését hátráltatnák. Ha tehát pld. a 8. §. alá eső ingatlantulajdonos birtokának ilyen feljegyzéssel terhelt részét el is idegenítené, ez nem zárná ki az ingatlannak törvény céljára felhasználását, sőt még azt sem eredményezné, hogy az ellenszolgáltatásra az új tulajdonos tarthasson igényt, hanem ehhez az ellenszolgáltatás iránti követelés külön engedményezése (!) lenne szükséges. Hasonlóképen nem tarthat igényt jelzálogjoga alapján az ellenszolgáltatásra az a jelzálogos hitelező, aki a feljegyzés hatályának kezdete után szerez az ingatlanra jelzálogjogot." Az indokolás sokkal többet mond, mint a 24. §. azon szövege, hogy az új bejegyzések a feljegyzés megtörténte után a törvény rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából hatálytalanok. Az a magyarázat, amelyet az indokolás fent idézett mondatai adnak, nézetünk szerint közhiteli szempontokból sérelmes és indokolatlanul messzemenő. A telepítési akciót utólagos bejegyzésekkel zavarni nem lehet. De ezen utólagos bejegyzések relatív hatálytalanságát fokozni sem helyes azon a mértéken túl, amikor azok már a telepítési akciót és annak lebonyolítását nem akadályozzák. Semmiféle akadálya nem lenne annak sem, hogy, miután a törvény 32. §-a értelmében a kártalanítási összeget a telekkönyvi hatóságnál bírói letétbe kell helyezni és abból a jelzálogos hitelezőket a végrehajtási törvény rendelkezéseinek megfelelően kielégíteni, az átengedési kötelezettség telekkönyvi feljegyzése után bejegyzett jelzálogos követelések is soroztassanak. Egyébiránt a törvény végrehajtási utasítása még nem látott napvilágot, s ezért nem tartanok lehetetlennek a 24. §-ban körül-