Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Jogellenes cselekményért való magánjogi felelősség

581 a) A már tárgyalt fenyegetés és erőszak által való kényszerítés esete. Annak, aki erőszak, vagy fenyegetés kényszere alatt cselekszik, cselekménye nem számítható be, mert a cselekmény és cselekvő között ily módon létesülő kapcsolat nem felel meg a beszámítás ezirányú kívánalmaínak. Ezzel szemben az, aki a kényszert kifejti — feltéve, ihogy a beszámítás feltételei személyében egyébként megvalósulnak — a kényszerített cselekményéért felel, mert ez ugyan nem közvetlenül az ő cselekménye, de közte és a cselekmény között okozatos kapcsolat forog fenn, amennyiben a cselekvést közvetlenül "foganatosító csak közbeiktatott láncszeme a kényszert kifejtő által megindított okfolyamatnak. Az ilyen cselekményhez — mint említettük — a fellebbvalói parancs következtéiben elkövetett jogellenes cselekmény is hasonló, amennyiben az alárendelt a fellebbvalói parancs teljesítésére jogszabálynál fogva köteles és annak jogszerűség szempontjából való bírálatára nem jogosult. Ezek az esetek a következőképen ábrázolhatók: o A2F K AiQ B É o O Cs Ha viszont az, aki a kényszert kifejti, megint más okból nem vonható felelősségre, pl. mert nem beszámítható, abban az esetben az illető jogellenes cselekmény egyik közreműködőnek sem lesz beszámítható, amikor is a következő helyzet áll elő: o M O Ax ÉQ O Cs b) A magánjogi részesség azon esetei, amikor az egyik részesnek a cselekmény valamely oknál fogva nem írható terhére, pl. beszámíthatóság hiányában. A megelőzőkben (I. a) alatt) kifejtettük, hogy a jogellenes cselekmény részesének felelőssége a másik részes által előidézett eredmény tekintetében a harmadik személy jogellenes cselekményéért való együttes felelősség esetei közé tartozik. Ha már most az egyik részes nem beszámítható, akkor a közösen előidézett jogellenes eredményért csak a másik részes felelős és felelőssége a beszámíthatatlan részes által elő-