Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - A magyar Házassági Törvény 80. §. a) pontja és az elhagyás

518 a megbocsátás, vagy az időmúlás akadálya annak, hogy a sértett házasfél 6 hónapon túl bontópert indíthasson. Semmi kétség atekíntetben, hogy a H. T. 83. §-ban megszabott 6 havi határidő után folytatott ágyasság is kimeríti a H. T. 80. §. c) pontját, de a magasabb közérdek által megszabott határidő be nem tartása a bontás rendszerében jogvesztéssel jár. A törvény a hat hónapot a folyamatos cselekedetekre is kizáró, jogvesztő határidőként szabályozta. A H. T. 83. §. szövegszerűleg így rendelkezik: A 76., 78., 79. és 80. §-ok eseteiben a keresetet csak attól a naptól számított hat hónap alatt lehet megindtíani, amelyen a vétkes cselekmény, — vagy a 79. §. és 80. §. d) pontja esetében a büntető ítélet a házastárs tudomására jutott. E vázlatos fejtegetéssel azt kívántam szemléltetni, hogy a magyar judícatura a múltban a törvény kiterjesztő magyarázata által a bontást kérő házasfelek helyzetét méltánylólag bírálta el, ami akkor a családerkölcsi viszonyok szilárdsága mellett a társadalmi közösségre nem jelentett veszélyt.20) Ma kívánatos volna, hogy a bírói gyakorlat visszatérjen a törvény kifejezett célzatához. Rámutattam arra is, hogy a Kúria a bontó-okok minősítésénél az enyhébb, a humánusabb szempontokat érvényesítette. Egyes cikkírók a Kúria nővédelmét a mai viszonyok szerint túlhajtottnak is tartják.*) 20) Erre a jóindulatú méltányosságra egy igen kedves eset a „régi jó időből": A szegedi kir, törvényszék: Alperes nő és a felperes is nyilván beismerték, hogy már 25 év óta (különválva élnek . . . s etekintetben a házasfelek mindenike a másikat okolja...., de az oly tisztán megállapítható nem volt. Tekintettel arra, hogy a házassági törvény 80. §. a) pontja alá esik a peresfelek kölcsönös beismerésével bebizonyított ama tény, hogy a házasság már tényleg meg van szakítva és mint ilyen, a házastársi kötelesség oly súlyos megsértését képezi, aminek okából felbontás kérhető: a házasságot mindkét fél hibájából a H. T. 80. §. a) pontjában meghatározott okból bontja. Curia: H. h. P. 3321—1896—1896. IX. 1.) Nb, Ma a beismerés nem alap a bontóok megállapítására. *) Idevonatkozólag igen jellegzetesek Budapestre a következő statisztikai adatok: Házas Özvegy Elvált férfi nő férfi nő férfi nő 1900 119,503 118.753 8.064 36.006 807 1.614 1910 155.921 150.760 9.789 44.189 1.843 4.036 1920 180.042 182.385 10.727 57.420 2.727 6.536 Nagyon tanulságos volna a trianoni Magyarország házassági statisztikájának a háború előtti statisztikával való egybevetése, hogy a számok határozottságából lehessen következtetni a házassági erkölcsre. Természetesen a moral-statisztikával foglalkozók az értéklést befolyásoló körülményeket is számbaveszik. Különösen Budapestre nézve