Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - A magyar Házassági Törvény 80. §. a) pontja és az elhagyás

517 bontóok, akkor a fogalmilag elválasztott különélés is csak 6 hónapig lehet a 80. §. a) pontja alá eső bontóok, különben beáll a 82. §-ban megszabott megbocsátás, vagy a 83. §-ban szabályozott jogvesztő határidő hatálya. Sőt a H. T. 81. §-val ís lehet az elutasítást indokolni. Ezeket a jogrendszerből okozatosan folyó következményeket azok is le kell tehát, hogy vonják, akik a hűtlen elhagyást a 80. §. a) pontja alá vonható bontóoknak minősítik.17) A D. B. G. 1568. §-ban foglalt tényálladéki elem — amint elől láttuk — a magyar H. T. 80. §-ában tagolva van. A c) pont: „Aki erkölcstelen életet megátalkodottan folytat" egyenlő ezzel: unsittliches Verhalten. Tehát a magatartás folyamatosítása nyilvánvaló. A H. T. 83. §-nak rendelkezése azonos a D. B. G. 1571. §. 1. bekezdésével. Ennek dacára a magyar bírói gyakorlat oda vezetett, hogy a bíróság a 80. §. c) pontja alá vonható esetekben ís — a hűtlen elhagyás módjára — az erkölcstelen élet megátalkodott folytatását 6 hónap után is bármikor a kereset alapjául fogadja el.18) Idevonatkozó esetként az íszákosság és ágyasság szoktak előfordulni — igen ritkán érvényesítve. A magyar bírói gyakorlat általában tartózkodó atekintetben, hogy a bontó-okot súlyosan minősítse. Ez okból a H. T. 80. §. c) pontját is nagy ritkán alkalmazza s az eseteket inkább a 80. §. a) pontja alá vonja.19) A favor matrímonii elvével szemben indokolatlan, hogy a judicatura e bontó oknál is a folyamatosság felvételével a H. T. 83. §-ának rendszerbelíségét zavarja. A törvényhozó ezt a cselekedetet a megátalkodottságban folyamatosnak tekintette. Az a házasfél, aki ily súlyos esetekben se indít hat hónap alatt bontópert, nem részesülhet kedvezményben, Ily esetekben vagy 17) Staudinger a R. G. 1923. V. 7-én kelt határozatára utalva mondja: az 1568. §. alkalmazandó, ha az elhagyó a gondozásra szoruló házastársát tisztán önző célból tehetetlen állapotában elhagyja anélkül, hogy a szükséges gondozás iránt intézkedett volna." Ez természetes. Nem lehet vita tárgya, hogy az 1568. §-ban megszabott bontóokot megvalósító magatartás feltétlenül ide vonandó, ha elhagyással kapcsolatos is. Az elhagyás maga nem vonható ide, ellenben az elhagyáson fölül jelentkező házastársi kötelességet sértő szándékos magaviselet ide vonandó. Ez a helyes jogi minősítés. 1H) Volt pár döntés, amelyekben az volt kiemelve, hogy a per megindításakor is fenn kellett, hogy forogjon — a bontóokul érvényesített magaviselet folytatása. 1!)) Az alábbi esetekben a vadhazasságot a Kúria a 80. §. c) pontja alá vonta: P. III. 8786—1927 ; 6209—1927., 1942—1932,, 2911— 1932. Polgári Jog 1936. 8. sz. 2