Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Fegyelmi bíráskodás versenyperekben

506 elől elvonni kívánja a versenybíráskodást és azt a maga hatáskörébe vonja. Hiszen Szerző munkájában meggyőzően bizonyítja, (midőn azt írja) hogy ,,az 1. §. körén belül tág tere nyílnék a céltudatos és eredményes építőmunkának a fegyelmi bíráskodás területén". Felmerült a kérdés, hogy a felperes hivatott-e arra, hogy maga bírálja el, hogy a kifogásolt cselekmény az 1-ső §. alá tartozik-e és nem a versenytörvény további §-ainak egyike alá? Azt hiszem nem lehet kétséges, hogy elsősorban maga az aktorátust gyakorló hivatott eldönteni a kifogásolt versenycselekmény minősítését, súlyos vagy enyhébb voltát és különösen azt a körülményt, hogy a cselekmény sértette-e az ő jogvédte érdekeit, vagy csak az erkölcsi jogrendet, a nemzetgazdaság érdekeit? Ha felperes úgy találja, hogy az ügy az enyhébb ügyeket tárgyaló fegyelmi bíróság elé való, ha az ügyet inkább általános érdekűnek tartja, semmi kifogás sem emelhető az ellen — Szerző érvelése szerint sem — hogy az ügyet nem a rendes bíróságok, hanem a fegyelmi fórum elé viszi. , Ezzel a gondolatmenettel távolról sem akarom lebecsülni az általános érdekű, az üzleti tisztességet érintő cselekmények megtorlásának jelentőségét, sőt ellenkezőleg, fokozott mértékben kívánja a kamara lehetővé tenni az ilyen cselekmények üldözését és megtorlását. Eddig még az üzleti erkölcsök védelmére elsősorban hivatott érdekképviseletek, ipartestületek stb., de magánfelek is tartózkodtak bírói eljárást megindítani oly iparos vagy kereskedő ellen, •ki tisztességtelen cselekménnyel rontotta a magyar ipar vagy kereskedelem jó hírnevét és ezzel kárt okozott bár nem közvetlenül, de közvetve minden kereskedőnek és iparosnak és vétett az ország egyetemes érdekei ellen. Nem találkozott érdekképviselet, hatóság vagy magánfél az aktorátus gyakorlására, mert nem voltak hajlandók vállalni a versenypert és igen jelentékeny költségeinek kockázatát. Minthogy pedig a fegyelmi bírósági eljárás költségmentesnek van elképzelve, vagy csak egészen lényegtelen költséget okozónak, kétségtelen, hogy a fegyelmi bíróság előtt sok oly eljárás fog megindulni, mely az eddigi bírósági fórumot elkerülte, vagyis a fegyelmi bíróság az eddiginél nagyobb mértékben fog hozzájárulni az üzleti tisztesség és az üzleti erkölcsök védelméhez és megerősödéséhez. Azt hiszem, hogy a fegyelmi bíróság megteremtésének ezen szempontjai sem igazolják a kitűnő Szerző azon feltevését, hogy a kamara a versenyügyeket ki akarja vonni a rendes bíróságok hatásköréből a fegyelmi bíráskodás javára. III. Szerző eddig tárgyalt téves feltevéseinél és követ-