Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Fegyelmi bíráskodás versenyperekben

502 Meggyőződésünk azoníban, hogy a tervbe vett fegyelmi bíráskodás versenyügyekben nélkülözhetlen, illetőleg a kari fegyelmi bíráskodás szükséges kiegészítője a köztörvényi bíráskodásnak. Ennek a megállapításnak indokolását nyugodtan rábízhatjuk a szerzőre, ki idézett tanulmányában nagyon helyesen fejti ki a következőket: „Meg kell állapítani azt, hogy más okokból és megfelelő biztosíték mellett, amely utóbbiaknak főkép az kell, hogy a hivatása legyen, hogy a fegyelmi bíráskodás és a köztörvényi bíráskodás jogegysége csorbát ne szenvedjen, helyes törekvés a kereskedőknek és iparosoknak az a törekvése, hogy a tagjaik felett autonóm módon fegyelmi jogkört gyakoroljanak. A legfontosabb oknak e tekintetben azt tartom, hogy minden egyes, ú. n. hivatásbeli autonóm szervezetnek, a kamaráknak megadta a törvényhozás ezt a jogot és csak a par excellence gazdasági irányú kamarák, a kereskedelmi és iparkamarák és a mezőgazdasági kamarák köréből száműzte a fegyelmi bíráskodást. Ez pedig nemcsak az egyenlő elbírálás követelménye, hanem az alkotmányunkban beépített és annak szerves részévé vált autonóm szervek teljes funkció köréhez mintegy hozzá is tartozik. Polgári biztosíték ez két irányban is. A közönség panaszai előterjesztésére megfelelő fórumot kap, míg a kereskedő és iparos megfelelő szakbíróságot. A kereskedőtől, az iparostól, valamint a kereskedői és iparosi hivatástól, ha nagyobb mértékben is gazdasági természetű, mint pl. az ügyvédi, közjegyzői, vagy az orvosi hivatás, nem vitatható el a kari fegyelmi jog alapját képező az a három tényező, hogy a kereskedőnek és iparosnak is vannak magasabbrendű kötelességei a saját hivatása iránt, hogy vigyáznia kell a kar becsületére és tekintélyére és végül, hogy a tisztesség határain belül szolidárisnak kell lennie kartársai iránt." Szerző tehát elvben helyesli az autonóm fegyelmi bíráskodást, de csak a fent idézett okokból és mint hozzáteszi, „nem azokban az exígenciákban, melyeket az érdekeltek ma előtérbe tolnak". Szerinte a kamarák mellett versenyügyekben ítélkező fegyelmi bíróság felállítása nem indokolt sem 1. a tisztességtelen versenyperek elszaporodása és a versenytörvénnyel való visszaélések, sem pedig 2. az árrontás ellen való eljárás által. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nemcsak a szerző által említett két okból kérte a fegyelmi bíróságok létesítését és semmiesetre sem azért, hogy mint Szerző feltételezi ,,ad 1. függetlenséget biztosítson magának a vonatkozó bírói gyakorlattól, ad 2. hatalmat biztosítson magá-