Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Dr. Takács György: Rendszeres magyar pénzügyi jog [Könyvismertetés]

9 a mentességet emelte fel és élelmezés esetén megengedte a fél munkadíj lefoglalását és így 2 korona 50 HL-t minden körülmé­nyek között mentesen hagyott, ép a kiterjesztő magyarázatra van törvényes alap. Parlamenti tárgyalási magyarázat. Idéztem szórói-szóra Kelemen Samu dr. ügyvéd-képviselő parlamenti felszólalását. Nevezett két esetben is maga mondja, hogy ez élelmiszerkövetelésekre vonatkozik. Ebből a tényből két dolog következik: 1. maguk a törvényhozók sem értelmezték másként a tör­vényt, mint akként, hogy az az élelmiszerkövetelésekre is vonat­kozik, 2. a miniszter és az előadó jelenlétében hangzott el ez a törvénymagyarázat és az ellen egyik sem tett semmiféle meg­jegyzést. Nincs ok tehát annak a feltételezésére, hogy a törvényhozó testület tagja által a parlamenti tárgyalás alkalmával kifejtett és a miniszter és az előadó által nem kifogásolt törvénymagya­rázat most utólag 28 év után helytelennek tartassék. Nyelvtani és logikai magyarázat. Élelmezés fogalma alatt értjük valakinek élelemmel való ellátását. Nem látok semmi alapot annak a feltételezésére, hogy az élelmezésnek fogalmi kelléke a közvetlen való kiszolgálás. Mi a különbség a között, hogy én egy kifőzdében közvet­lenül megeszem a vacsorámat vagy azt hazavitetem és otthon eszem meg? Mi a különbség a között, hogy én egy söröző helyiségben eszem 10 ringlit és 2 sósperecet vagy azt egy kereskedésből hozatom? Mi a különbség a között, hogy én egy kereskedésben veszek egy kis rúd szalámit és egy félkiló kenyeret és azt otthon el­fogyasztom, vagy, hogy bemegyek egy étterembe és ott eszem egy nagy adag szalámit és néhány darab kenyeret? Vájjon nem minden esetben kaptam élelmet? Nem minden esetben élelmeztem magam? A kettő között szorgos kutatás ellenére nem látok a szó­használat és logika szempontjából különbséget. Az élelmezés lényege az, hogy az éhségérzet kielégítésére szolgáló javakat kapok. Hogy azután ez milyen formában törté­nik, az teljesen közömbös. Jogpolitikai értelmezés. Amint a jogtörténeti részben láttuk, a törvényhozás hosszú évtizedeken keresztül foglalkozott azzal, hogy munkabérek és napidíjak, sőt szakmánymunka esetén mi legyen a sorsa az élel­mezésből származó követeléseknek. Kikről akart itt a törvény intézkedni? A munkásokról, vagyis arról a társadalmi osztályról, amely a megélhetését napi vagy heti munkabérből szerzi meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom