Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

52 alkalmazást. E külső hasonlóság mögött azonban belső, szerkezeti eltérések lappanganak. Egyik felfogás az Optk, 357. §-ából kiindulva, a haszonvétellel terhelt tulajdonban osztott (nem közös) tulajdont lát, a másik felfogás arra való utalással, hogy a tulajdon legteljesebb jogot jelent, azon a nézeten van, hogy a tulajdonjog nem tűri a jogok megosztását és a haszonvételben a tulajdonjog eseti korlátozását látja, — míg a haszonélvezet személyhez kötött szolgalmi jog. Emellett a lekötött, vagy lekötve maradt ingatlan birtokosának minden joga a haszonvételben merül ki, míg a felszabadult ingatlan haszonvételét a tulajdonos élvezi; tehát az ingatlanon a jogok teljességét gyakorolja, noha felelősség szempontjából kötelességei korlátozottak és a dolgok mai állása szerint e korlátokon belül sem kényszeríthetők ki. Mindezek figyelembevétele mellett valószínűnek látszik az, hogy a haszonvételre vonatkozó végrehajtás kérdésében egységes gyakorlat nem, vagy csak hosszú idő múlva fog kialakulni, ami semmilyen szempontból nem jelent előnyt. Amennyiben tehát a 28. §. a továbbiakban nem változnék meá» uáy a H4. >§. alapján a haszonvételre vezetett végrehajtás eljárási szabályainak rendeleti megállapítását szükségesnek látom. Pt. A m. kir. Kúria jogegységi tanácsának 73. és 74. számú döntvénye. I. A m. kir. Kúria 73. számú jogegységi polgári döntvénye kimondja, hogy ,,az állat hibájából eredő szavatosságon alapuló, száz pengőt meg nem haladó pénzösszeg fizetése iránt indított perek a községi bíróság hatáskörébe tartoznak." A bíróságok gyakorlatában ellentétes döntések merültek fel a fenti kérdésben, Egyes bírói határozatok a Pp. 1. §/. 2. f. pontja és a Pp. 758. §-ának második bekezdése összevetésével azt az álláspontot foglalták el, hogy az állat hibájából eredő szavatosságon alapuló perek ki vannak véve a községi bíróság hatásköréből. A határozatok azzal érveltek, hogy a Pp. 1. 2. f. pontja értelmében az említett perek értékre való tekintet nélkül a járásbíróság hatáskörébe vannak utasítva és így amint a járásbírósági értékhatáron felül sem tartoznak a törvényszékek hatáskörébe, úgy a jársábírósági értékhatáron alul sem tartoznak a községi bíróság elé, hanem bármi legyen is az állatszavatossági perekben a pertárgy értéke, e perek értékre való tekintet nélkül a jársábíróság hatáskörébe tartoznak. Felhozták azt is, hogy a Pp. 758. §-ának második bekezdése, mely felsorolja a községi bíróság hatásköréből kivett ügyeket, nem kimerítő felsorolás, hiszen az említett bekezdés 6. pontja utal arra, hogy a felsoroltakon kívül a községi bíróság hatáskörébe nem tartoznak azok a perek sem, melyeket külön törvény vesz ki a községi bíróság hatásköréből vagy a járásbíróság hatáskörébe utasít.