Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Dr. Takács György: Rendszeres magyar pénzügyi jog [Könyvismertetés]

494 jogára vonatkozó fejtegetéseinek kiinduló pontjául. Az a jog, amely ezeket a jogviszonyokat szabályozza, közjog lévén, szerinte közjogi jogviszonyról vagy szűkített értelemben pénzügyi jogviszonyokról esetleg adójogi jogviszonyról kell szólnunk. Az államélet fejlődése folytán az adózóknak az államhoz való viszonya már nem hajlíthatatlanul alávetett. A közigazgatási gépezet, amely az adózási 'folyamatot realizálja, köteles ma már a jogszabályokhoz alkalmazkodni. Az adóalanynak joga van arra, hogy az állam pénzügyi gestióiba beleszóljon és az adózás menetében a törvények betartását követelhesse. Szóval az egyén alanyi jogosítvánnyal rendelkezik a közülettel szemben, más szóval személyi jogviszony alakul ki az egyén és állam között. Az a jog tehát, amely az adózási jogviszonyban érvényesül, kötelmi jogviszonyt létesít, még pedig közjogi kötelmet, szorosabban pénzügyi jogi kötelmet. Takács szerint az a közjogi kötelem, amikor az adókötelezettet mindenkivel szemben való biztosítás eltűrésére kötelezi, még dologjogi hatást is létesít. (Zálogjogi biztosítása a közbevételnek.) Mi tehát a különbség Takács szerint a magánjogi és pénzügyi jogi kötelem között? A magánjogban a kötelem alkotó elemei: adós, hitelező és szolgáltatás, amelyet a felek maguk állapítanak meg, a pénzügyi jogi kötelemben a jogi kényszer az egyén akaratán kívül álló közjogi tárgyú szolgáltatás. Keletkezésére nézve is különbözik, mert a pénzügyi jogi kötelem legnagyobb részt valamely törvényes intézkedésen alapszik, s csak ritkán jogügyleten (pl. vámfizetésért való kezesség, stb.). Nincs akadálya annak, mondja Takács, hogy személyes jogviszony keletkezzék két oly fél között, akiknek egyike hatósági jogot gyakorol a másik felett, mert Márffy Pénzügyi jogára hivatkozva állítja, hogy ott, ahol a pénzügyi közigazgatás törvényszerűségét végeredményben a független közigazgatási bíróság eljárása biztosítja, semmi akadálya sem lehet ennek. Az állam akaratát önmaga korlátozza és lehetővé tesz így, hogy a jogállam egész pénzügyi közigazgatását a jog uralja. A közületeknek külön vagyonuk lévén, itt is vagyonjogi szempontból kötelmi és dologjogi alakulatot látunk, mint a magángazdálkodásnál. Ettől külömbözik az állampolgárokkal szemben fennálló adószolgáltatási vagy az ehhez hasonló honvédelmi kötelezettség, amelyet csak a vagyonjogi kötelezettség hiánya miatt nem tekintünk ma már adójogi kötelemnek. Mint láttuk fentebb, ezek különös fajai a közjogi kötelemnek. Takács ezen analitikus fejtegetéseiből következik, hogy pénzügyi jogában külön fejezetekben tárgyalja az anyagi és külön az eljárási jogszabályokat, miután az előbbiek nem közigazgatási jogi szabályok. így: pénzügyi alkotmány jog fejezete alatt a költségvetési és zárszámadási jogot, — pénzügyi vagyonjog címen a közterheket viselők kötelezettségeit, az adó és illetékügyek joganyagát, — pénzügyi közigazgatási jog alatt azokat a szerveket és eljárásokat, amelyek a közbevételek kivetésével, kezelésével és biztosításával foglalkoznak, — pénzügyi büntető jog alatt a legszélesebb értelemben vett adókiját-