Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

49 Ha az egy évnél hosszabb szabadságbüntetésre elítélt részére a gyámhatóság gondnokot még nem rendelt ki (1877: XX. t.-c. 28. §. e) pont) és gondnok kirendelése a kézbesítés következtében szükséges, a letartóztatási intézet igazgatója erről gondnok kirendelése céljából az illetékes gyámhatóságot (1877. évi XX. t.-c. 198. §.) közvetlenül értesíti és egyúttal a gyámhatósággal közli a szabadságbüntetést kiszabó büntető határozat számát, keltét, a szabadságvesztés büntetés tartamát, a büntetés megkezdésének idejét és hátralévő tartamát, valamint azt a polgári ügyet, amelynek következtében a gondnok kirendelése szükséges. A gyámhatóság, ha gondnokot rendel ki, erről a büntető bíróságot, a fogságban levőt, a letartóztatási intézet igazgatóját és a polgári bíróságot értesíti. A rendelet hol az „elítélt vagy egyébként letartóztatott", hol a „letartóztatott" kifejezést használja, de a szöveg értelméből az következik, hogy minden esetben „elítélt vagy egyéb letartóztatott" értendő. A rendelet hatálybaléptének időpontját nem jelöli meg. A cégtulajdonos vagy cégtag halála esetében a jogutódnak a cégjegyzékbe bejegyzése tárgyában való, 1936. február 1. napján hatályba lépő 31.555/1935. I. M. sz. rendelet. (B. K. 282. sz.) A kereskedelmi cég tulajdonosának vagy a cég tagjának halála esetében a cégbíróság a jogutódlásnak a cégjegyzékbe bejegyzését csak jogerős hagyatékátadó végzés, a jogutódlást megállapító egyéb bírói határozat vagy örökösödési (hagyományi) bizonyítvány alapján rendeli el. A földbirtok helyesebb megosztását szabályozó rendelkezésekről szóló 1920. évi XXXV. t.-c. végrehajtásához szükséges részletes szabályok tárgyában 60.000/1921. F. M. sz. alatt kiadott rendelet módosításáról szóló, 1935. december 14-én hatályba lépett 36.276/1935. I. M. számú rendelet. (B. K. 285. sz.) A 60.000/1921. F. M. sz. rendelet 230. §-a alapján ingatlanok forgalmának közvetítésére kapott engedély nem jogosítja fel az engedélyest arra, hogy az adásvételi ügylet megkötésiéről szerződési okiratot készítsen, vagy a telekkönyvi hatósághoz vagy más hatósághoz beadványt szerkesszen. E rendelettel ellenkező egyéb rendelkezések hatályukat vesztik. A budapesti kír. ítélőtábla társadalombiztosítási jogegységi tanácsának 7. számú határozata. (B. K. 264, sz.) A munkaadónak az 1927. évi XXI. t.-c. 169. §-ában meghatározott megtérítési kötelezettsége szempontjából „hatóság által elrendelt óvórendszabályok" alatt az olyan óvórendszabályokat kell érteni, amiket az erre illetékes hatóság az OTI kérelmére vagy enélkül akár általában, akár különösen rendelt el. Az OTI által alkotott óvórendszabályokat „hatóság által elrendelteknek" tekinteni nem lehet. Az indokolás lényege az, hogy az OTI általános vonatkozásban hatóságnak vagy legalább is hatósági színezetű intézménynek tekinthető, azonban az 1927. évi XXI. t.-c. 167. §-ában az intézetet már kifejezetten szembeállította a munkásvédelmi rendszabályok alkotására illetékes más hatóságokkal. Ebből pedig az következik, hogy a 169. §-ban, ahol csak a „hatóság által elrendelt óvórendszabályokról tétetik említés, a „hatóság" kifejezés alatt nem az intézet is, hanem csak e § ban említett egyéb hatóságokat értették. Készpénztörlesztéssel és könyvadósságvállalással való teherrendezésnek 20 kat. holdnál nem nagyobb területű védett birtokra kiterjesztése tárgyában kiadott, 1935. november hó 20. napján hatályba lépett 2800/1935. M. E. számú rendelet. (B. K. 273. sz.) 4