Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

50 A 14.000/1933. M. E. sz. rendelet 27. §-a szerint abban az esetben, ha a gazdaadós védett birtoka olyan ingatlan, melynek területe 10 kat. holdnál nem nagyobb, vagy bár nagyobb ugyan, de a kataszteri tiszta jövedelem 100 K-t nem halad meg és ha a birtok jelzálogos terhe: a kat. tiszta jövedelem harminczorosán túleső hitelintézeti jelzálogos teher, legfeljebb felének megfelelő összeget a hitelintézetek jelzálogjoggal biztosított követeléseinek törlesztésére a tőketörlesz­tési alapból ki ikell fizetni. A 28. §. értelmében pedig, ha a tőketörlesz­tési alapból a 27. §. értelmében teljesített fizetés után az ingatlanon fennmaradna a hitelintézet javára fennálló jelzálogjoggal biztosított olyan követelés, amely az ingatlan kat. tiszta jövedelmének 40-szeres szorzatát meghaladja, az ezen a határon túleső hitelintézeti követe­lést, illetve a követelésnek ezen a határon túleső részét az állam­kincstár államadósságként át fogja vállalni. A 8700/1934. M. E. számú rendelet szerint a készpénztörlesztés, illetve a könyvadósságvállalás mértéke a védett birtok minden kat, holdja után legfeljebb 300 P. Az új rendelet szerint a készpénztörlesztéssel és a könyvadós­ságvállalással való teherrendezést a fent ismertetett szabályok szerint végre kell hajtani oly védett birtok tekintetében is, melynek terü­lete az 1935. október 12. napján fennálló tulajdoni állapot szerint 20 kat. holdnál nagyobb, de kat. tiszta jövedelme a 100 K-t meg nem haladta, még akkor is, ha a tulajdonos a védett birtokot 1933. október 23. napja után szerezte. Azokra a védett birtokokra nézve, amelyek tekintetében a készpénztörlesztéssel és könyvadósságvállalással való teherrendezés a 10.000/1935. M. E. számú rendelet 4. §-a a kataszteri tiszta jövede­lemre való tekintet nélkül 20 kat. holdnál nem nagyobb védett birto­kokra, illetőleg a jelen rendelet alapján kell végrehajtani a 8700/1934. M, E. sz. rendelet 11. §-ának 2. és 5. bekezdésében meghatározott bejelentést, a védett birtokra jelzálogos hitelezőként legelőnyösebb rangsorban bejegyzett érdekelt hitelintézet 90 nap alatt köteles meg­tenni. Ez a határidő jelen rendelet hatálybalépésétől, ha pedig a tö­rölt védettséget a jelen rendelet hatálybalépése után állítják vissza, a visszaállítás jogerőre emelkedésétől számít. Ha az adós a teherrendezésre vonatkozó értesítést az 1936. évi május 31. napjáig nem kapja meg, noha véleménye szerint fennálla­nak azok az előfeltételek, amelyek a készpénztörlesztéshez, illetőleg könyvadósságvállaláshoz szükségesek, ezt a központi intézetek bár­melyikének 1936. augusztus 31. napjáig bejelentheti. Ha a védettséget az 1936. évi május hó 31. napja után állítják vissza, a bejelentést az adós a védettséget visszaállító végzés jogerőre emelkedésétől számí­tott hat hónapon belül teheti meg. A kír. Kúria jogegységi tanácsának 74. számú polgári döntvénye. (B. K. 275. szám.) A budapesti központi kir. járásbíróság és a budapesti I—III. ker. kir. járásbíróság az olyan követelésre vonatkozó fizetési meghagyás kibocsátására, amely követelésre nézve per esetében illetékes lenne, abban az esetben is illetékes, ha a fizetési meghagyás az adós ré­szére Budapestnek olyan részén kézbesítendő, amely nem a fizetési meghagyást kibocsátó kir. járásbíróság területéhez tartozik. Az indokolás lényege az, hogy a Pp. 594. §-ának első bekezdése szerint a fizetési meghagyást az adósnak hatályosan csak a meg­hagyást kibocsátó járásbíróság területén vagy székhelyén iehet kéz­besíteni. A Pp. 589. §-a értelmében a fizetési meghagyás kibocsátá­sára az a járásbíróság illetékes, amely a követelésre nézve per ese­tében illetékes lenne, feltéve, hogy a fizetési meghagyás az adósnak a bíróság területén vagy székhelyén kézbesíthető. Valamely bíróságnak, más hatóságnak, intézménynek vagy testű-

Next

/
Oldalképek
Tartalom