Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - Magyar házassági vagyonjog holland bíróság előtt

444 most már holland állampolgárok és így rájuk nézve a bontás kérdésében lex patriae-ként1) a holland anyagi jog az irányadó. Ebben a körben jelenlegi2) közös honi jogukkal szemben korábbi hazájuk joga már nem jön figyelembe. A bontóper megindítása kapcsán a nő, vagyonjogi igényeinek biztosítására, veszély címén „házassági zárlat"-ot („maritaal beslag") eszközölt ki és foganatosított a férj ellen, kinek kezén a vagyon volt. Sikerült is jelentősebb értékeket zár alá vétetnie. — Tudvalevőleg a holland jog értelmében, eltérő házassági szerződés hiányában, férj és feleség közt általános vagyonközösség áll be a házasságkötés folytán, amely közösség kiterjed nemcsak a mi jogunk szerinti közszerzeményre, hanem minden akár a házasság előtt szerzett, akár a házasság alatt ingyenesen szerzett vagyonra, vagyis a magyar jog értelmében vett különvagyonra is. Az őszes meglevő és szerzett vagyon (és tartozás) egyetlen vagyontömeget képez, amelynek kezelése kizárólag a férjet illeti. A közösség megszűnése után pedig a közös vagyon a férj és a nő közt, tekintet nélkül a javak eredetére, egyenlően felosztandó.3) — Esetünkben a holland bíró a nő kérelmére egyszerűen olyformán rendelte el a „házassági zárlat"-ot, mintha a felek közt csakis a holland házassági vagyonjog jöhetne szóba s tehát a nőnek ezen jogrendszer szerinti, az általános vagyonközösség megosztására irányuló igényét kellene a zárlat által biztosítani. A férj a zárlatot a főperbe ékelt külön eljárásban megtámadta s annak megsemmisítését kérte. Ebben az „incidentális" eljárásban fejlődött ki aztán a bennünket is érdeklő nemzetközi-magánjogi, valamint magyar közszerzeményi-jogi vita. (Az egyéb — technikai, holland eljárási-jogi, valamint a tényállás közelebbi árnyalatain forgó — vitapontok ismertetését mellőzöm.) a) Nemzetközi-magánjogi kérdések. A férj érdeke az volt, hogy a megítélés ne holland házassági vagyonjog szerint történjék, amelynek fentvázolt rendelke* zései mellett a „házassági zárlat" helyénvalónak látszhatott, — *) Ferenczy Árpád: A nemzetközi magánjog kézikönyve, 1911., 175. pont: ... az államok túlnyomó részt a lex patriae. . . alapján állanak (a kötelék felbontása tekintetében). -) keresetbeadáskori. . . Nem kétes, hogy a házasfelek együttes honosságváltoztatása esetén a köteléki kérdésben nem eredeti honi joguk, hanem újabb államuk joga képezi elvileg az irányadó lex pátriáét (legfeljebb az új honosság elnyerése előtti tények bontóerejére nézve lehet kivétel). V. ö. magyar HT. 115. §.: német Einführungsgesetz zum BGB. 17. cikke; Ferenczy id. m. 175. p.; Walker: Internationales Privatrecht (II. kiad., 1922.) 586. 1., 603. 1. inf.; a vonatkozó hágai egyezmény körében Walker id. m. 619. 1., 621. 1. :J) Holland ptk. 174. skk. §§. V. ö. Ferenczy, id. m. 215. p., Walker, id. m. 651. 1.