Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A jelzáloghitelező jogállása a haszonélvezővel szemben

442 „A tkvi hatóság . - . elrendeli, 'hogy a felsorolt ingatlanokra a tulajdonjogot vétel jogcímén javára kebelezez be és a C. 47. t. a. 2204/1924. sz« végzéssel javára bekebelezett haszonélvezeti ' jog kitörlését a C. 100'. sorsz. teher törlésétől függő joghatállyal (!) kebelezze be." (Kecskeméti jbg. tkvi hatg. 8915/1936. tkvi szám.) Itt a hitelező ismét két szék között a pad alá eshetik, mert jelzálogjogának a haszonélvezetről leendő töröltetése esetén nem lenne egészen bizonyos abban, hogy vájjon ezután nemcsak az állagon maradt-e rajta?7) viszont a régi haszonélvezeti jog feltétlen törlése nélkül aligha tudna a régi adósok helyébe lépett és általa elfogadott új tulajdonos ellen haszonélvezeti zárlatot vezetni. A telekkönyvi állapot tehát az átíró végzés után máris félig rendezetlenül marad és ha neján utóbb behajtási eljárás válnék szükségessé, a komplikációk nyilván tovább fognak fokozódni. (Szerény véleményem szerint ugyan a hitelező érdekei végeredményben mégis megvédhetők lesznek, de igen messze vagyunk attól a teljesen tisztázott jogi helyzettől, amelyet a jelzálogüzlet természete és biztonsága megkíván!) Mindenesetre sürgősen szögezzük le, hogy gyakorlatilag ez az út (a dupla biztosítás útja) sem járható és nem kívánatos. Befejezésül azonban ismét az elméleti térre szeretnék viszszatérni és talán egy többé-kevésbbé új momentum bekapcsolásával járulni hozzá a probléma végleges tisztázásához akkor, amidőn külön felhívni kívánom a figyelmet a jelzálogtörvény 5. §-ának 1. bekezdésére, amely — úgy látszik — eddig sem az érdekelt ügyfelek, sem pedig az eljáró bíróságok részéről nem részesült kellő figyelemben. Ez a törvényhely többek között azt a meglehetősen újszerű rendelkezést tartalmazza, hogy nemcsak maga az „ingatlan", de általában az „ingatlant terhelő dologi jog is" tárgya lehet a jelzálogjognak,8) mégis azzal a feltétellel, hogy ez a jelzálogjogilag megterhelendő dologi jog másokra „átruházható" legyen. Minthogy pedig az ingatlanokat harmadik személyek javára terhelő „haszonélvezeii jog" épen a személyes szolgalomnak egyik iskola-esete, amely természeténél fogva másra át nem ru") Per analógiám kényes praejudiciumot lehet kimagyarázni a kir. Kúria egyik határozatából, amely utólag már nem alkalmazza az új jelz. tv. 5. címének a „jelzálogjog tárgyi terjedelmére" vonatkozó rendelkezéseit, ha ,,a bejegyzés időpontjában tkvi akadályt" lehet megállapítani. (C. Pik. V. 4550/1931., Jogi Hirl. 1932. okt. 2-i VI. érv*. 40. sz. 1017. jogeset.) 8) Tehát nemcsak a jelzálog lehet tárgya aljelzálogjognak, v. ö. id. §. 2. bek.