Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 7. szám - A jelzáloghitelező jogállása a haszonélvezővel szemben
XII. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 1936. SZEPTEMBER POLGÁRI JOG A jelzáloghitelező jogállása a haszonélvezővel szemben. Irta: Nyeviczkey Zoltán. A magyar jelzálogos gyakorlatnak egyik sokat vitatott problémáját kavarja fel és helyezi újabb megvilágításba egyik vidéki telekkönyvi hatóságunknak az a legújabb keletű végzése, amelyet alább fogok részletesen ismertetni, Az elméleti fejtegetések előtt nyomatékosan rá kell mutatnom arra a fontos gyakorlati szempontra, hogy a jelzálogüzlet jellege és természete — az üzletkör dimenziójára, annak konstrukciójára és a jelzálogintézetek fokozott felelősségére is tekintettel — a legcsekélyebb bizonytalanságot sem tűri meg, s ennélfogva épen a jelzálogjogász csak a jogilag is minden vitán felül álló megoldásokat fogadhatja el, illetőleg mindenkor ezek elérésére és kifejlesztésére kell a legmesszebbmenő jogászi gondossággal törekednie. Nagyon is érthető tehát, ha a legkisebb jogi kételyek vagy bizonytalanságok épen a jelzálogintézetek gyakorlatában, és legfőképen az emisszióval is kapcsolatos ú. n. hosszúlejáratú üzletágban nem egyszer zavarólag hatnak és igen nagy gyakorlati jelentőséget nyernek. Például a mindennapi élet változatossága a családjogi vagy egyéb természetű jogviszonyok folyományaképen elég sokszor és elég sokféle változatban hozza létre azt a telekkönyvi helyzetet, amidőn a jelzálogkölcsönnel „feltétlen első hely' kikötése mellett megterhelendő ingatlanok haszonélvezete a tulajdonostól különböző harmadik személyt illet meg. Ilyenkor a ,,feltétlen első hely" biztosítása érdekében a felek — a sok évtizedes bevált gyakorlatnak megfelelően — rendszerint azt a megoldást szokták választani, hogy a haszonélvező, vagyis az a harmadik személy, akinek javára a megterhelendő ingatlanra haszonélvezeti jog van bekebelzeve, egyszerűen elsőbbségi engedélyt ad a jelzálogos hitelező jelzálogjoga javára. Azt hiszem nem kétséges, hogy ilyenkor minden tekintetben teljesen kielégítő jogi megoldást sikerült elérnünk, mert hiszen így a haszonélvezeti jog, amely a magyar jogrend szerint lényegileg nem egyéb, mint az ingatlant terhelő személyes szol1
