Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 7. szám - A jelzáloghitelező jogállása a haszonélvezővel szemben

438 galom*) változatlan lényeggel és jogi tartalommal továbbra is fennmarad, csak telekkönyvi rangsorát engedi át időlegesen a jelzálogos hitel javára, amely így minden tekintetben „első helyre" kerül. Ily módon többek között elértük azt is, hogy bírói kényszerrel való behajtás szüksége esetén sem akaszthatja meg az árverést a haszonélvezeti jog, hanem a végrehajtási törvény 163. és 191. §§-ai megfelelő alkalmazásának lesz helye. A haszonélvezeti-jogosult tehát a maga jogait minden körülmények között csak a jelzálogos hitelező jogainak csorbítása nélkül érvényesítheti. Mindaddig, mig a jelzálogkölcsön fennáll. Ámde ezt a tiszta, világos és biztonságos jogi helyzetet különböző zavaró memontumok szokták elhomályosítani. így mindenekelőtt előfordul, hogy már a haszonélvező nem hajlandó biztos telekkönyvi pozícióját feláldozni a jelzáloghitelező javára (vagy csak oly nagy áldozat árán volna erre hajlandó, amelyet a tulajdonos nem adhat meg), ellenben esetleg hajlandó a kölcsönt közösen venni fel az állag tulajdonosával, amelyet külön-külön bizonyára egyikük sem tudna magának megszerezni. Vagyis a pénzen osztozkodik. Ebben az esetben az adóstársak az egymásközötti jogviszonyban megállapodásszerűleg participálnak a kölcsön terheiben, kifelé rendszerint mint egyetemleges adóstársak jelentkeznek, telekkönyvileg pedig az egyik adóstárs ellen az ingatlan állagára, a másik adóstárs ellen annak haszonélvezetére szokták bekebeleztetni a jelzálogjogot, ami azonban a jelzáloghitelező biztonsága szempontjából már nem tökéletes, sőt jogilag nem is helyes megoldás, amint erre az alábbiak kapcsán ismételten rá fogok mutatni. Ugyanis csak pillanatnyilag, helyesebben ekkor is csak látszólag áll fenn az a megnyugtató helyzetkép, hogy ilymódon a jelzálogjog úgy az ingatlan állagát, mint annak haszonélvezetét is terheli. Mindjárt baj van, mihelyt a haszonélvezet a haszonélvező halála, vagy önkéntes lemondása, vagy bármely más okból megszűnik. Ebben az esetben ugyanis az ingatlantulajdonostól, akivel kifejezetten csak az állagra szereztem zálogjogot, újabb jognyilatkozatra volna szükségem, hogy vele szemben utólag az ingatlan haszonélvezetére is rákerüljek. Ezt az újabb jognyilatkozatot a tulajdonos vagy megadja vagy nem adja meg. Rendszerint vonakodni fog megadni, mert hiszen az ügynek ebben a stádiumában már ellenszolgáltatás nélküli áldozatot kérek tőle. Egyáltalán nem érdeke, hogy azt megadja. Azonban még ha megadja is: lehet, hogy más közbeeső 1) V. ö. Dr. Szladits K.: A magyar magánjog vázlata, IV. kiadás (1933.), 295. old., 3—4. bek.