Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

37 sítése esetén az eladó elállhasson. Az adás-vételi ügylet perfekt; halasztó feltételtől csak a tulajdonjogi átruházás függ. (Mtj. 1^67. § a vételár teljes megfizetése nem a szerződésnek, hanem a tulaj donátruházásnak halasztó feltétele../') Ex lege az eladó csak teljesítést: a vételár megfizetését követelheti. S ennek a tézisnek világosságát nem zavarja az, hogy a fenntartott tulajdonjog alapján az eladó az árut visszaveheti; ez biztonságát szolgálja és nem érinti az adás-vétel kötelmi szerződésének perfekt voltát. A helyzet nem azonos, de tanulságos szembeállítani azzal a postáiéval, amelyben az eladó akkor van, ,,ha a vevő a vételár megfizetésével késik s az áru még átadva nem lett". (K. T. 352. §.) Ebben az esetben az eladót — mint ismeretes — hármas jogosultság illeti meg, nevezetesen követelheti: a) a szerződés teljesítését s a késedelemből eredő kár megtérítését; b) az árut a vevő rovására eladhatja s emellett kártérítést követelhet; c) az ügylettől elállhat. Mindez azonban csak arra az esetre vonatkozik, ha az áru átadva még nem lett. Ámbár de lege lata az a főszabály, hogy az áru átadása után ex lege elállási jog nem illeti meg az eladót, mégis találunk jogrendszerünkben olyan jogfelfogásra, amely szerint az eladónak az áru átadása után is ex lege elállási joga van és pedig: a) a kétoldalú szerződések természetéből általában következik, hogy a másik fél nem teljesítése esetén, a fél elállhat; Mtj. 1158. §-a szerint: ,,Ha kétoldalú szerződés esetében az adós hibájából állott be a késedelem, a nem késedelmes fél vagy az utólagos teljesítést és a késedelemből eredő kárának megtérítését követelheti, vagy nem teljesítés miatt kártérítést követelhet, vagy elállási jogát gyakorolhatja." h) Az elálláshoz való jog származhatik a szerződés megkötése után az általános gazdasági viszonyokban beállott változásokból is, a gazdasági lehetetlenülés következményeként: a bíróság a felek kölcsönös kötelezettségeit a méltányosságnak megfelelően módosíthatja, vagy az egyik felet — esetleg a kár méltányos megosztásával is — elállásra joogsithatja fel" (Mtj. 1150. §.) Az utóbbi eset azonban csak kivételes jelenség és de lege lata mégis az a generális főszabály, hogy az áru átadása után ex lege az eladót elállási jog nem illeti meg. Ott, ahol a törvényhozások a részletügyleteket külön szabályozták, még ott sem mindenütt iktatták be az eladó ex lege elállási jogát, hanem megelégedtek azzal, hogy a szerződésben kikötött elállási jog következményeit, a restitutío in integrum joghatályát szabályoz-