Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

38 ták. Ez a helyzet Németországban és Ausztriában. Már a schweizi kötelmi jog az ex lege elállási jogot iktatta szabályai közé.16) Gyakorlatilag a helyzet csaknem azonos, mert a részletügyleti feltételekben stereotip kikötés, az elállási jog biztosítása.17) Épenséggel nem állítható, hogy a részletügyleteknél csak az „elállási jog" biztosításával lenne megvalósítható a kötelem célja. Hiszen az adás-vételi ügyletnél az eladó szempontjából a kötelmi cél megvalósulása: a vételár megfizetése és nem az „elállás". Az eladó nem az ,,elállás"-ra törekszik, nem azért adta el áruját — gyakran súlyos regieköltségek árán, — hogy azután „elállhasson''. Ha kivételesen érdeke lehet az eladónak az elállási jog, helyesebben az elállási jog is, nem-e lenne elegendő erre a dispositiv lehetőség, hogy a felek az elállást a szerződésben hatályosan kiköthetik? A részletügyleteknél az elállási jog biztosítása abból a felfogásból fakadt, amely nem tudta elképzelni, hogy az eladó positióját másként is lehet biztosítani. Ez a felfogás a következőképen gondolkodott: ha az eladó fenntartott tulajdonjogát gyakorolja, — teljesítés céljából az árura végrehajtást nem vezethet, mert saját dolgát végrehajtásilag senki sem foglalhatja le. Ha tehát az eladó dolgát visszaveszi, szükségképen el kell állania az ügylettől és annak következményeként restitutio integrumnak kell bekövetkezni, amelynek során az eladó visszakapja az árut, használati díjat s esetleg értékcsökkenést követelhet, — a vevőt pedig megilletik a teljesített részletek kamatostul. Ez a német törvény álláspontja és ezt a felfogást képviselték az eddigi magyar tervezetek is. De ezzel az állásponttal szemben foglalt állást Schwarz Gusztáv és a XL Magyar Jogászgyűlés is. A részletügyletekről szóló jogászegyleti vitában Schwarz Gusztáv éles logikával filippikázta ezen „mesterséges" dogmatikát. Neki az volt az álláspontja — szemben a hivatalos tervezettel, amely a német mintát követte — hogy 16) Schweizerisches Obligationenrecht 226 §.: „Ist eine bewegliche Sache unter Verabredung von Teilzahlungen verkauft und dem Káufer übergeben worden und kommt dieser mit einer Teilzahlung in Verzug, so kann dcr Verkáfer entweder die Teilzahlung verlangen oder, wenn er sich das vorbehalten hat, das Eigentum odar den Rücktritt Geltend machen." 17) A Mtj. törvénybe iktatja az ex lege elállási jogot (1361. §.). Ettől különbözik az a törvényhozási szabályozási mód, amely csak vélelmet állít fel az elállási jogra az esetre, ha az eladó fenntartott tulajdonjogát gyakorolja. Ez a német tv. felfogása (5. §.). Ugyanígy az 1899. évi magyar tervezet 10. §-a: ,,Ha a dolgot a vevőtől visszaveszi, vagy a vevőt a visszaadásra felszólítja, ez az elállás kijelentésének tekintetik." A varrógépekre vonatkozó 4172/1916. M. E. rend. az elállási jogot ex lege csak azon esetre engedi, „ha az ügyletet tulaj donfenntartással kötötték és (coniunctiv feltétel), ha a vevő a gépet rongálja". (3. §. 1. bek.)