Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

30 donjog fenntartása, amely által elért biztosítás kettős jellegű: magánjogi és büntetőjogi és a kettő egymást kiegészíti. A mult század nyolcvanas éveinek judicatúrája a pactum hatályát még nem ismerte el és vissza-visszatérő indokolásként olvashattuk, hogy . . az adás-vevés természete folytán az eladó a vevőnek el- és átadott, ezáltal meg- és átvett dolog tulajdonosa, a jog erejénél fogva lenni megszűnt és azon dolog, az ügylet természeténél fogva minden záradék dacára az ezt átvett vevő tulajdonába ment át." (8795/1885.) Elsősorban Szászi-Schwarz Gusztáv fellépésének köszönhető, hogy a Kúria gyakorlata rövidesen megváltozott, és a fenti állásponttal szemben a pactum hatályát elismerte.3) Ez az elismerés azóta magánjogunkban megszilárdult, állandó joggyakorlattá alakult, amelynél lényeges korlátozást csak a varrógép és mezőgazdasági gépekre vonatkozó háborús, tehát átmeneti szabályozásnál tapasztalhattunk.4) Ezidőszerint bírói gyakorlatunk egyértelmű atekintetben, hogy a tulaj donfenntartáshoz ,,szerződés", pactum kell, — az eladónak egyoldalú nyilatkozata pld. a számlában foglalt záradék, nem elegendő. A judicatura atekintetben is kialakultnak tekinthető, hogy a tulajdonjog fenntartására vonatkozó megállapodást a vételügylet megkötésével egyidejűleg, de mindenesetre az áru átadását megelőzően kell létesíteni. Eltérő döntések vannak azonban arra nézve, hogy az áru átadása után kötött pactum csak harmadik személyekkel szemben érvénytelen (nincs dologi hatása), — de az eladó és vevő közötti viszonyban kötelmi jogi hatással megállhat. így nyilatkozott a Kúria V. tanácsának egyik ítélete 1932-ből (K. V. 5260/1931. J. H. VI. 1123.) „Az anyagi jognak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a megállapítása, hogy a megjelölt ingókra a tulajdonjognak utólagos fenntartása az alperes irányában nem hatályos, mert bírói gyakorlatunkban kifejlődött jogszabály az, hogy tulajdonjog fenntartását harmadik személyek irányában csak akkor lehet hatályosnak tekinteni, ha az a vételi ügylet megkötésével egyidejűleg jön létre." A „csak 3) L. idevonatkozóan Szászi-Schwarz Gusztáv hivatkozott munkáját. 4) A 4172/1910. M. E. r szerint: „Az átadott gép tulajdonának fenntartása csak okiratban 'költhető ki." (1. §.) A német Bgb. a tulajdonfenntartást nem köti formához. (455. §.). Az 1894. évi május 15.-i, a részletügyleteikről szóló német törvény („Gesetz betreffend die Abzahlungsgescháfte") elismeri a pactumot, de annak létrejöttéhez okiratot nem ikíván (5. §.). Az Optk. haügat a pactumról; ugyanígy hallgat a részletügyletekre vonatkozó 1896. április 27.-i osztrák törvény is („Gesetz betreffend Ratengescháfte"). A jogirodalomban általános a vélemény, hogy a pactum, minthogy nincs megtiltva, tehát meg van engedve. így Randa: „Da& Eigenturnsrecht nach ösiter. Recht." (258. lap.)