Polgári jog, 1936 (12. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - Egyes kérdések a részletügyletek köréből

31 harmadik személyekkel" szemben való hatálytalanság általánosságban nem állhat meg, — mint azt az alábbiakban látni fogjuk — és bíróságainkat ennek hangsúlyozására nyilván inkább csak a kijátszás megakadályozására való törekvés vezette, anélkül, hogy az általánosításnak dogmatikai alapja lenne. Világosabbnak mutatkozik a Kúria VII. tanácsának ugyanezen kérdésben hozott ítélete (1931. III. 6.), amely élesen veti fel a kérdést, hogy „a vita csupán akörül volt, hogy a vételügylet megkötését és az áru átadását követőleg a tulajdonjognak utóbb történt fenntartása joghatályos-e? A vételügyletet létesítő szerződés megkötésével és az áru átadásával a vevő tulajdonjogot szerez. Ennélfogva, ha ezzel ellentétben az eladó a tulaj donátruházást feltételhez, a vételár megfizetéséhez fűzni, ezt a tulajdonszerzés megtörténte előtt, tehát az átadáskor, vagy ezt megelőzőleg kell kikötnie, mert ellenkező esetben az átadás dologi jogi hatálya beáll és a vevő az áru tulajdonjogát megszerzi. Ha tehát az eladó a tulajdonátruházást a vételár megfizetéséhez, mint feltételhez köti, ezt legkésőbb az áru átadásakor kell megtennie." (K. VII. 7971/1929. J. H. V. 363.) Ebben az ítéletben tehát világosan domborodik ki az a jog-dinamikai procedúra, amely a vételügyleteknél végbemegy: A vételi szerződéssel a vevő kötelmi jogot szerez az áru tulaj donbaadására, — maga a tulajdonszerzés rendszerint a traditióval megy végbe s ahhoz, hogy a tulajdonátruházás ne következzék be, az idevonatkozó előzetes pactum nélkül a vevő a tulajdonjogot megszerzi. Nézzük azonban dogmatikailag közelebbről, hogy az áru átadása után lehetséges-e a pactum és milyen hatállyal? Nagy gyakorlati jelentősége is van annak, 'hogy az áru átadása után történő tulaj donfenntartás hatályos-e! Magánjogunk szerint éppenséggel nincs kizárva, hogy a vevő, mint tulajdonos, később állapodhasson meg az eladóval, hogy ezentúl nem ő, hanem az eladó legyen a tulajdonos és a vevő csak valamely más, a birtoklásra jogosító jogcím alapján tartsa birtokában a dolgot. Hiszen ez a constitutum possessorium iskolapéldája. Az nem lehet vitás, hogy az eladó, aki már egyszer fenntartás nélkül átruházza a tulajdont a vevőre, egyszerű megállapodással, — minden kísérő másik jogügyleti cím nélkül — az átruházott tulajdont vissza nem szerezheti. Az eladó a dolog tulajdonát vagy tényleges átadással tudja visszakapni, — ami nem gyakorlati és így megoldáson kívül marad, — vagy pedig constitutum possessoriummal. Vitás csak az, hogy a constitutum possessorium létrejön-e egyszerűen a korábbi adás-vételi szerződésre való kifejezett vagy hallgatólagos utalással, — avagy ez az utalás nem elegendő és a constitutumhoz a vevő részéről az eladó javára kinyilvánított tulajdonátruházási nyilatkozaton kívül még egy másik jogügylet kell, amelynek értelmében a vevő akár kötelmi, akár más dologi címen, birtokjogot szerzett