Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A gazdaadós eljárási joga

55 1934 87.). Azonban, ha a hitelező követelése a kataszteri tiszta jövedelem harmincszoros szorzatának megfelelő összegen kívül esik s így e követelés után a gazdaadós a hitelező kezéhez sem kamatot, sem tőketörlesztést nem tartozott fizetni, e fizetések elmulasztása a védettség feljegyzésének törlésére okul nem szolgálhat (győri ítélőtábla P. III. 879 1934 15.). A törlés kérelmezésére való hitelezői jogosultság a telekkönyvi jogtól független jog; a törlésnek egyetlen hitelező kérelmére és akkor is helye van, ha a kérelmezőnek a védett ingatlanoknak csak egyikére van vagy épen egyikére sincs telekkönyvi joga (szegedi ítélőtábla P. II. 1209; 1934 12.). Előfordult az is, hogy a járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság a védettséget csupán a kérelmező hitelezővel szemben mondotta ki hatálytalannak, de a védettség feljegyzésének kitörlését mellőzte s így annak hatálya a többi hitelezővel szemben fennmarad; a másodbíróság a felfolyamodási eljárás során nem bocsátkozott annak eldöntésébe, hogy az elsőbíróság a többi hitelezők érdekeit megsértette-e, amikor a feljegyzés törlését mellőzte, mert ez iránt a többi hitelező jogorvoslattal nem élt (balassagyarmati tsz. Pkf. 1090 1934.). Külföldi állampolgárok is kérhették ingatlanuk védetté nyilvánítását a viszonosság feltétele mellett. A viszonosság fennállását általában vélelmezni kell, de az ellenkező kimutatásának helye lehet; a viszonosság fennállásának megállapítása elsősorban a tényleges helyzethez igazodik; a viszonosság tárgyában az igazságügyminiszter nyilatkozata a bíróságokra kötelező (Kúria I. 6016 1932., J. H. VIII. 473. és 485.). A külföldi jövedelem figyelembevétele a gyakorlatban sokszor nehézséget okozott. Némelyik bíróság a jövedelem kiszámítása szempontjából csak olyan adatokat vett figyelembe, amelyeket az arra hivatott magyar hatóság jövedelemmegoszlási kimutatásával igazoltak; ellenben a külföldi hatóság által kiállított bizonyítvány tartalmát figyelembe vehetőnek nem találta (balassagyarmati tsz. Pkf. 791/1934/ 2.). Ezzel szemben más bíróság szabályszerűen tisztázandónak látta azt, hogy az ingatlanok tulajdonosa külföldön milyen foglalkozást űz, hogy a külföldi foglalkozásból folyó jövedelmei mezőgazdaságiak-e, s mily összeget tesznek ki (nyíregyházi tsz. Pkf. 189 1934 5.). Ha az adós külföldön lakik s valószínű, hogy a belföldi ingatlan jövedelmén kívül más jövedelme is van, a külföldön élvezett jövedelemre vonatkozó adatok beszerzése nélkül a bíróság a kérelmet érdemben elbírálhatónak nem tartotta (szolnoki tsz. Pkf. 238M934.). Némelyik bíróság a Magyarországon való lakást a R. kedvezményeinek igénybevételéhez kelléknek tekintette (szombathelyi tsz. 248 1934 5.). A jövedelemmegoszlási kimutatás adatait számos bíróság kizárólagosan vette irányadónak annak megállapításában, hogy az adós jövedelme mily forrásokból ered és mekkora. Annak vizsgálata, hogy a jövedelem- ér vagyonadó alapja helyesen állapíttatott-e meg és hogy annak megállapításánál minő jövedelmek és terhek veendők figyelembe, a bíróság hatáskörébe nem tartozik (győri ítélőtábla P. III. 851 1934 10.). A szabál yszerű alakban kiállított jövedelemmegoszlási