Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A gazdaadós eljárási joga

56 kimutatás közokirat és mint ilyennek tartalmi valósága a telekkönyvi eljárásban vizsgálat tárgyává nem tehető (kalocsai tsz. Pkf. 11/1934,). A telekkönyvi hatóság vizsgálata csak arra terjedhet ki, hogy a jör vedelemmegoszlási kimutatás a 2500/1933. P. M. rendelet rendelkezé­seinek megfelelően állíttatott-e ki (székesfehérvári tsz. Pkf. 783/1934/ 7.). A bíróság a kimutatásiban megállapított adózási viszonyoktól eset­leg eltérő tényleges helyzet vizsgálatába nem bocsátkozhatok (pécsi tsz. Pkf. 527/1934/5.). Az a körülmény, hogy a folyamodók az üzleti forgalom csekélysége folytán a kimutatásban felvett jövedelmet .most nem élvezik, figyelembe nem vehető (szolnoki tsz. Pkf. 365/1934.). A jövedelemmegoszlási kimutatás adatával szemben egy községi bizo­nyítványnak az az adata, hogy kérelmező iparát nem folytatja s ipari igazolványáról lemondott, jelentőséggel nem bír (pécsi tsz. Pkf. 548/ 1934/3.). Az a körülmény, hogy az általános kereseti adó állítólag, té­vesen vettetett ki, csak azt eredményezheti, hogy e tévedés szabály­szerű eljárás keretében helyesbíttessék (veszprémi tsz. Pkf. 136/1934/ 3.), — Viszont több bíróság szerint téves az a felfogás, hogy a jövede­lemmegoszlási kimutatások adataival szemben bírói mérlegelésnek nem volna helye; erre a lehetőségre utal a R. 3. §-a 3. bekezdésében, hasz­nált „rendszerint" kifejezés, valamint az, hogy a 38.500/1933. I. M. r. 7. §-a kifejezetten megengedi a hiányok pótlását, hibák kiigazítását s felvilágosítás adás végett az érdekeltek meghallgatását; ez a meg­hallgatás olyan adatokat vethet fel, melyek a kimutatás hiányosságára vagy téves voltára mutatnak s ily esetben felmerülhet annak szüksége, hogy a kimutatás helyesbítés, felvilágosításadás vagy kiegészítés cél­jából az azt kiállító hatóságnak kiadassák (budapesti tsz, 21, Pf, 533/ 1934., 1498/1934.), Sőt a bíróság abban a tekintetben sincs kötve a jövédelemmegoszlási kimutatáshoz, hogy a kérdéses ingatlanok mező­gazdasági ingatlanoknak s folyamodó gazdaadósnak minősül-e, hanem e vonatkozásban a rendelkezésre álló, adatok bírói mérlegelésének van helye (budapesti tsz. 21. Pf. 533/1934., 845/1934.). A bíróság figye­lembe vette azt a jövedelmet is, amely a kimutatásba' felvéve nincsen, noha a rendelkezések szerint számításba veendő, valamint azt is, ha a kimutatásba, felvett bizonyos jövedelem időközben megszűnt (szé­kesfehérvári tsz.). Mikor majdnem elképzelhetetlen,-, hogy egy értékes fővárosi beltelek tulajdonosának, akinek személyes és jelzálogi terhe 40.000 pengő, egy 153 négyszögöl területű teleknek a jövedelemmeg­oszlási kimutatásban kitüntetett évi 41 pengőt kitevő jövedelme le­gyen az összes jövedelme: indokoltnak mutatkozik, hogy a bíróság a 38.500/1933. I. M. sz. rendelet 7. §-ában biztosított jogánál fogva a tényleges valódi helyzet megállapítása céljából az érdekeltek meghall­gatását rendelje el (budapesti tsz. 21. Pf. 1545/1934.). A jövedelem­megoszlási kimutatás hiányát; ha azt korábban nem észlelték, pótolni lehet akkor is, ha a hitelező a védettség törlését kéri (győri ítélőtábla P. III. 851/1934/10.). A jelzálogos terheknek a 38.500/1933. I. M. r. 3. §. 2. bekezdése szerint a végzésben való feltüntetése által a jelzálogos követelés fenn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom