Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A kereskedelmi kötelezőjegy (bon) elévülése

törvénynek is tudomást kell róla vennie, a részletes jogi elvek kiképzését a gyakorlatra bízta. A bizottság tárgyalásai során vette fel pótlólag a K. T. 298. §-át. mely a váltótörvénynek egyes rendelkezéseit a kereskedelmi utalványra is kiterjeszti, mert úgy látta, hogy ezzel a gyakorlat számára bizonyos pozitív szabályokat ad. Voltak ez ellen a kiterjesztés ellen a bizottság­ban aggályok (1. Kilényi Hugó: A kereskedelmi törvényjavaslat jegyzőkönyvei. Bpest. 1875.). mert sokan a váltójog'i szigornak alkalmazását erre a majdnem formátlan és elméletileg nem megalapozott értékpapírra veszélyesnek tartották. A kötelező­jegyet mindig az utalvánnyal együtt említik, de magáról a köte­iezőjegyről szó és vita nem is volt. A bizottság által felvett K. T. 298. §-a a kötelező jegyről nem beszél és ennek folytán van elvan kúriai döntés (K. 1117 1911.). mely a törvény szó­hangzatára támaszkodva a kötelező jegy (bon) elévülésére az általános magánjogi 32 éves elévülési időt véli alkalmazható­nak és tudtommal ez az alsóbb bíróságok gyakorlata is. Ezzel szemben két régibb kúriai döntés (K. 1260 1898.. 269 1897.) a kctelezőj egyre értelmezés útján a K. T. 298. §-a alapján a váltó­jogi elévülést alkalmazza és ez a magyar jogi tankönyveknek egyértelmű álláspontja is. Nézetem szerint úgy a törvény értel­mezése, mint a célszerűség is a kötelezőjegynek váltójogi el­évülése mellett szól. Abból, hogy a bizottsági tárgyalások során a kötelezőjegy­ről külön szó nem esett, az volt az oka. hogy a kötelező jegyet mintegy az utalvány egy fajának tekintették, mely olyan vi­szonyban van a kereskedelmi utalvánnyal, mint a saját váltó az idegen váltóval. Staub kommentárja szerint is a bon ..egy váltó­hoz hasonló forgalomra szánt hitelpapír". (III. kötet 488.. 1926-cs kiadás.) Nagy Ferenc szerint: (A magyar keresk. jog tankönyve. 1913. II. kötet. 126. old.) ..Valamint a kereskedelmi utalványok az idegen váltóval, azonképen a kötelező jegyek a saját váltóval állanak rokonságban . . . Általában, ami a keresk. utalványokra áll. a kötelezőjegyekre is megfelelően alkalma­zandó, nevezetesen amennyiben a keresk. utalványok a váltó­törvény intézkedései alá esnek, ezek a kötelező]egyekre is meg­felelően kitérj esztendők. A jegyzetben említi külön, hogy a kötelezőjegyek a váltójogi elévülés alá esnek. Hasonlóan dr. Kuncz Ödön [A magyar keresk. jog vázlata. II. kiadás. 1929., II. kötet 254—6. oldal) és külön hangsúlyozza, hogy a K. T. 298. §-ának a váltótörvényre való intézkedései bár a törvény szövege csak a kereskedelmi utalványokat említi, természet­szerűleg a kötelezőjegyre is állanak, tehát az elévülési idő is. Bozóky Géza dr. szerint (Magyar kereskedelmi jog, 1929.. II. kötet, 182. old.) a kötelezőjegy a keresk. utalvány egy faja, önmagára szóló utalvány, szintén említi a saját és idegen váltó analógiáját és kiemeli, hogy a K. T. 298. §-ának intézkedései a kötelezőjegyre is állanak. A bírói gyakorlat nem vonta kétségbe, hogy a fizetés végetti bemutatásra, a fizetésre stb. vonatkozó váltójogi rendelkezések megfelelően állanak a kötelező jegyre. ..A kötelezőjegy fizetés végetti bemutatásának elmulasztása esetén az adós késedelembe

Next

/
Oldalképek
Tartalom