Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A gazdaadós eljárási joga

57 állása vagy összegszerűsége joghatályoséin el nem bíráltatik (veszprémi tsz. Pkf. 294,1934/4.). A jogorvoslatot, habár helytelenül előterjesztésnek nevezték is, az elsőbiróság saj.át hatáskörében el nem bírálhatja, hanem mint felfolyamodást fel kell terjesztenie a kir. törvényszékhez (soproni tsz. Pkf. 337/1934/7.). A védettség tárgyában hozott végzés ellen a R. 3. §-ának 3. bekezdése csak egyfokú felfolyamodást enged, ezért a jogszabály által kizárt másodfokú felfolyamodás visszautasítandó (szegedi ítélőtábla P. II. 553/1934/9.) A felfolyamodási eljárásban a felfolyamodásban előadott új tények és bizonyítékok is figyelembe vehetők, ami maga után vonja az elsőbírói határozat feloldásának lehetőségét Í9 (budapesti tsz. 21. Pf. 2655.1934.). A védetté nyilvánítás feljegyzése iránt megkeresett telekkönyvi hatóságnak a feljegyzést elrendelő végzését azon az alapon, hogy a védetté nyilvánítás előfeltételei fenn nem forogtak, felfolyamodással megtámadni nem lehet (budapesti tsz. 21, Pf. 743/1934., ez a határozat olyan esetre vonatkozik, midőn több telekkönyvi hatóság területén fekvő több ingatlannak együttesen védetté nyilvánítását kérték és nem a védettséget elrendelő, hanem az ettől különböző, a védettségi feljegyzés foganatosítása iránt megkeresett hatóság végzését támadták meg). A felfolyamodási eljárásban is alkalmazandó a 15.500 1933. M .E. r. 1. §-ának kivételes rendelkezése, mely szerint a védetté nyilvánítás iránt beadott kérelmeket tartalmi vagy alaki hiányosság miatt visszautasítani nem lehet, hanem hiánypótlás végett visszaadásnak van helye (nyíregyházi tsz. Pkf. 5031/1934/46.). Hivatalból kell kiigazítani a védettség feljegyzését elrendelő végzést, ha a kataszteri tiszta jövedelem helyesbíttetik (miskolci tsz. Pkf. 5486/1934/10.). A védettség törlése iránti kérelmet, ha több személy ellen irányul, csak akkor lehet egy kérvényben összefoglalni, ha a védettség elrendelése is egy határozattal történt (székesfehérvári tsz. Pkf. 2003/ 1934 6.). Minden új törlési kérelemmel új ügy kezdődik, még akkor is, ha a törlést ugyanaz a hitelező kéri ugyanazon adós ellen; következőleg az érdekeltek képviseletében fellépő ügyvéd minden ilyen új ügyben szabályszerűen kiállított meghatalmazással igazolni tartozik megbízását (pécsi ítélőtábla P. I. 1436/1934/16.). A R, 5—7. §-aiban meghalározott szolgáltatások elmulasztása alapján a védettség törlését lehet kérni, de ezt a kérelmet a védettséget elrendelő végzés elleni felfclyamodá9 útján nem lehet előterjeszteni (szolnoki tsz, Pkf. 870 1934/3;). A 16.200/1932. M. E. r. 24. §-a, mely a védettség törlésének elrendelése előtt az érdekeltek meghallgatását kötelezővé teszi, nem ad jogot a többi hitelezőnek ahhoz, hogy a törlési kérvényt beadó hitelező kérelméhez a tárgyaláson szóbelileg csatlakozzanak (bajai tsz. kirendeltség Pkf. 10.779 1934/7.). Ha az érdekeltek meghallgatására kitűzött határnapon valamelyik hitelező a törlési kérelemhez való csatlakozását bejelenti, ez tulajdonképen új törlési kérelem jegyzőkönyvi