Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A végrehajtási eljárást módosító új német törvény

50 A Kúria átvette a MTJ. 1150. §.-ának azt az intézkedését, amely szerint gazdasági lehetetlenülés csak kétoldalú szerződéseknél foroghat fenn, A Kúria azonban ebből az elméleti té' télből nem von le gyakorlati következményeket. így leszállítja a köteles részt, mérsékli az ági vagyont, a közszerzeményt, a kötelesrészt sértő ajándéknak a szükségörökös javára megtérítendő értékét, mérsékli mindezekben a jogviszonyokban a valorizációs kulcsot, — anélkül, hogy mindezt a gazdasági lehetetlenülésre való hivatkozással tenné; holott nyilvánvalóan az alapgondolat ugyanaz: a hagyaték megnyílása óta különösen az ingatlanok és mezőgazdasági termények árában bekövetkezett változások indították a Kúriát a fenti jogcímekből normálisan folyó kötelezettségek oly módosítására, amelyet a Kúria máskülönben csak a gazdasági lehetelenülésre hivatkozással alkalmazna (5., 6.) Férjnek járó apanage, házasságon kívüli nemi viszony felbontása alkalmával kikötött járadéknak gazdasági lehetetlenülés címén való leszállítását a Kúria viszont megtagadja, mivel ennek csak a Pp. 413. §-a alapján volna helye, gazdasági lehetetlenülés címén azonban nem, mivel ez nem kétoldalú szerződés. (8.) Legújabban (P. III. 617/1934.) a Kúria már nem ragaszkodik mereven ehhez az állásponthoz és belebocsátkozik a rendkívüli viszonyokra való utalással a leszállítási kérelem érdemébe annak dacára, hogy a felek a Pp. 413. §-ának alkalmazását kizárták, amely kikötés egyébként érvényes. A válságjog egy további közérdekű fejezete: a font és dollárvalorizáció kérdése. A Kúria, nagyon helyesen, felismeri, hogy az infláció alatt sokszorosan póruljárt hitelezők fontot és dollárt nem szerencsejáték kedvéért, nem valutaspekuláció okából, hanem abból a Kúria által is méltányolt okból kötöttek ki, hogy követelésük belső értékét megtartsák. Ennélfogva a Kúria mindenütt valorizálja a fontot és dollárt, ahol a felek akarata szerint ez a kikötés a követelés értékállandóságát kívánta biztosítani; tehát nemcsak akkor valorizál, ha aranydollár, vagy aranyfont van kikötve, hanem valorizál pl. effektivitás! kikötés dacára is. (5., 6., 7., 8.) A valorizáció azonban a jelzálogjogra csak akkor terjed ki, ha aranydollár, aranyfont, vagy pedig — a Pk. V. 167/1934, számú végzés szerint — oly esedékesség árfolyama van bekebelezve, amelynek időpontja még az illető valuták teljesértékűségének'idejére esett, (7., 8.). A jogban való tévedést a Kúria mentesítőnek tekinti több olyan esetben, midőn a tévedőt tapasztalatlansága és járatlansága indította valamely cselekmény megtételére vagy pedig ennek a tapasztalatlanságnak és járatlanságnak tudható be valamely jogfenntartó cselekmény el nem végzése. (2., 8.) A méltányosság és a jogbizonyosság szempontjai kerülnek ilyenkor szembe és indokolják az ily esetek igen óvatos elbírálását. A jegyszegés magánjogi következményei három csoportba oszthatók. A HT. 3. §-a reprezentálja az egyiket; a jegyszegö