Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A végrehajtási eljárást módosító új német törvény

44 3. Határozottan adósvédő rendelkezés az, amely az adós szolgálati illetményeinek bizonyos részét a foglalás alól mentesíti még akkor is, ha a végrehajtás tartáskövetelés behajtása végett folyik. Nálunk az adós illetményeit már eddig sem lehetett az utolsó fillérig lefoglalni, még akkor sem, ha tartásdíj volt a végrehajtás tárgya. Németországban eddig az ilyen követelésnél a végrehajtási korlátozást nem tartották szükségesnek, mert abból indultak ki, hogy a perbíróság úgy sem ítél meg többet, mint amennyit az adós megfizetni képes, A közelmúlt idők azonban, különösen a nagymértékű munkanélküliség, világosan megmutatta, hogy ez a gondolkodás téves volt. Az új német törvény újítása tehát csak megerősíthet bennünket abban a véleményben, hogy törvényhozásunk a helyes úton járt már eddig is. Az azonban megfontolásra érdemes, hogy nem helyes-e az új német törvény eljárása, mely fix tételek helyett a bíróságra bízza azt, hogy mennyi az az összeg, amelyet a végrehajtást szenvedő a maga részére és a természetben általa eltartott családtagok részére megtarthat. A bíróságok munkáját az ilyen rendelkezés természetesen szaporítaná, de másrészt módot adna arra, hogy a nagycsaládos végrehajtást szenvedő nagyobb kíméletben részesüljön, mint az, akinek természetben eltartania senkit sem kell. 4. A szolgálati viszonyból származó fizetés és egyéb visszatérő szolgáltatások nálunk is, Németországban is bizonyos mértékben mentesítve vannak a foglalás alól. Vannak azonban olyan jogviszonyok, amelyekben a munkát nem szolgálati jogviszony alapján végzik, de amelyek mégis visszatérő szolgáltatásra adnak jogot a munka végzőjének. Ilyen pl. nálunk is, Németországban is a társadalombiztosító intézetek orvosainak a helyzete, akik közül csak a tisztviselő orvosok állnak szolgálati jogviszonyban, míg a többiek más — megbízási — viszonyban vannak az intézetekkel, melyek munkaerejüket nem veszik ugyan teljesen igénybe, de jövedelmüknek mégis túlnyomó részét adják. Az új német törvény most a végrehajtási eljárásban őket ugyanolyan védelem alá veszi, amelyet eddig csak a szolgálati viszonyban állók élveztek. Ennél sokkal fontosabb és ügyvédolvasóinkat jobban érdeklő rendelkezés azonban az, hogy hasonló védelmet ad az új törvény azoknak is, akik munkájukból élnek ugyan, de munkájukért nem visszatérő szolgáltatásokat kapnak. Ezek közül eddig csak a napszámosok keresménye volt bizonyos fokig mentesítve a végrehajtás alól, pedig sok más munkajövedelem is van, amely nem visszatérő időszakokban jár. Ilyenek a szabad pályán működő ügyvédek, közjegyzők, orvosok, mérnökök, írók, művészek munkakeresménye és ilyen — hogy ne csak a magas képzettséget kívánó pályákat vegyük figyelembe — az alkuszok, szülésznők munkakeresménye is. Ezekre nézve az új törvény úgy ren-