Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A Magyar Nemzeti Banknak a külfölddel szemben fennálló pénztartozásokra teljesíthető fizetések és a pengőben fizetett összegek felhasználása tárgyában kiadott 1935. szept. 18-án kelt 152. számú körlevele

554 fordíthatja tőketörlesztésre. A külön tőketörlesztés csak kivételes esetekben történhetik pengőben. Az ilyen megállapodás jóváhagyását a bank csak akkor veszi tárgyalás alá, ha a hitelező egyidejűleg megfelelő kérelmet terjeszt elő a pengőösszeg felhasználása illetőleg befektetésére nézve. Ha az adós nem valamennyi külföldi hitelezőjével létesített a töketartozás rendezése tekintetében megegyezést, a Bank az engedély iránti kérelem elbírálásakor a fizetésben nem részesülő hitelezők érdekére is tekintettel lesz. Evégből az engedély iránti kérelem beadásakor az adósnak külön felhívás nélkül is be kell mutatnia üzletének utolsó három esztendejéről készült mérlegét és eredményszámláját, továbbá a külföldi hitelezők jegyzékét pontos név, cég és követelés feltüntetésével. A felek közötti megállapodásból ki kell tűnni különösen annak, hogy a megegyezés révén az adós milyen összegű tartozás alól mentesül ás hogy a hitelező a részére teljesítésül átengedendő vagyontárgyakat miként kívánja kezelni. A hitelrögzítés alá eső tartozásokra vonatkozó engedélyeket rendszerint az adósnak kell kérni, de a rendkívüli tőkevisszafizetésre irányuló külön megállapodás esetét kivéve a fizetési engedélyt a hitelező is kérheti. A kamat- és jutaléktartozás fedezetéül szolgáló biztosíték és a 3 %-os tőketörlesztés befizetésére irányuló kérelmet a már fentemlített ,,Befizető-lapon" kell előterjeszteni, a beadványokat pedig két példányban a Bank iktató- és kiadóhivatalában kell benyújtani. Hacsak a Bank másként nem rendelkezik, az adós a fizetést a vele történt közléstől számított 15 nap elteltével teljesítheti. Ha a Bank a hitelező kérelmére határoz, a határozatot a hitelező köteles az adóssal közölni. //. Hitelrögzités alá nem eső tartozások. Ide sorolandók mindazok a tartozások, amelyekre a hitelrögzítő megállapodás az I. fejezet szerint nem terjed ki, az árutartozások kivételével, melyeket a 94. számú körlevél III. fejezete szabályoz. A hitelrögzítés alá nem eső tartozások körében különbséget kell tenni régi és új tartozások között. Régi tartozások azok, amelyek 1932. január 31-ig bezáróan jöttek létre, új tartozások, melyek ez időpont után keletkeztek. Devizában való fizetést a bank általában csak az új tartozások visszafizetésére engedélyez, régi tartozások fizetésére csak kivételesen az angol és amerikai hitelező bizottságok hozzájárulásával. Pengőben való fizetést új tartozásokra rendszerint engedélyez a bank, azonban azt vagy „belföldi pengőszámlára" vagy „zárolt belföldi pengőszámlára" kell teljesíteni. A régi tartozásokra való fizetések általában olyan megítélés alá esnek, mint a ihítelrögzítések körébe eső tartozások és kivétel nélkül „zárolt belföldi számlára" teljesítendők. A pengőben való fizetésnek úgy az új, mint a régi tartozások esetében az a feltétele, hogy a fizetés napját megelőző köznapon jegyzett devizaárfolyamon átszámított pengőket a hitelező teljesítésül fogadja el akkor is, ha az ügyleti kikötés alapján külföldi pénzben lenne köteles teljesíteni. A bank a fizetési engedélyekre irányuló kérelmeket a következő irányelvek szerint bírálja el. 1. Pénzkölcsönzésre irányuló hitelügyletek. Az 1932. január 31. napjáig bezáróan kötött hitelügyletekből eredő régi tartozások esetében a bank rendszerint engedélyt ad arra, hogy az adós a) a tartozás után már lejárt és az 1936. július 15. napjáig még lejáró kamatot megfizesse és b) a tartozás tőkéjére az 1936. július 15. napjáig terjedő időben összesen a tőke 3 %-ának megfelelő részfizetést teljesítsen a „hitelrögzités" alá eső tartozásokra nézve megállapított módozatok szerint. Amennyiben a felek a tőke ezt meghaladó mértékben való