Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A Magyar Nemzeti Banknak a külfölddel szemben fennálló pénztartozásokra teljesíthető fizetések és a pengőben fizetett összegek felhasználása tárgyában kiadott 1935. szept. 18-án kelt 152. számú körlevele

555 törlesztésébe egyeztek bele, ennek jóváhagyására irányuló kérelmüket a bank belátása szerint bírálja el. A kamatnak és a töke használatáért bármilyen cimen járó egyéb mellékszolgáltatásnak együttes összege lejében teljesíthető fizetés a tőke évi 4 %-ánkl több nem lehet. Ha a tartozás a KHOB-ról szóló 6370 1931. M. E. és 1600 1932. M. E. számú rendelet hatálya alá esik, tehát általában köztestületeknek minden olyan rövid vagy középlejáratú tartozása ügyében, amely a keletkezéstől számított 10 éven belül válik esedékessé, előbb igazolni kell, hogy a Bizottság a hitelezőnek és adósnak fizetésre vonatkozó megállapodásához hozzájárult. Ha a tőketartozás külön megegyezés alapján történő rendezéséről van szó, a Bizottság jóváhagyását csak a Bank engedélyének megadása után kell kieszközölni. Uj tartozások esetében a Bank a fenti megszorításokra való tekintet nélkül határoz. 2. Pénzintézetekkel vagy bankárcéggel szemben fennálló és a hitelrögzítő megállapodás hatálya alá nem eső betétek és számlakövetelés tekintetében meg kell különböztetni a régi betéteket, melyek a külföldi fél betétkönyvre, folyószámlára, csekkszámlára vagy pénztárjegy ellenében 1931. július 14.-e előtt helyezett el valamely pénzintézetnél vagy bankárcégnél. Az ilyen pengőbetétek a Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül is kifizethetők és ezekkel a betevő belföldiek javára szabadon rendelkezhetik. Minden más régi betétre a MNB. az 1936. július 15-ig terjedő egy esztendő alatt az év folyamán lejáró vagy lejárt kamatok kifizetését és rendszerint a tőke 3 %-áaiak megfelelő visszafizetését fogja engedélyezni a hitelrögzítés alá eső tartozásokra megállapított módozatok szerint. A bankárcég a kifizetni engedélyezett összeget a betevő ,,zárolt belföldi pengőszámláján" kezeli. Uj betéteket csak megbízott pénzintézet fogadhat el. Ezek a külföldiek javára hozzájuk befizetett összegeket a következő számlákon tartják nyilván: a) Belföldi pengőszámla és árúforgalmi belföldi pengőszamla. Ha a Bank új, különösen árutartozásnak pengőben való fizetésére engedélyt ad, úgy a befizetett összeget az árú közgazdasági jelentőségéhez képest írja e számlák egyikének javára. A befizetéshez minden esetben a MNB. engedélye szükséges, míg a számla tulajdonosa a már jóváírt összegek felett belföldiek javára engedély nélkül rendelkezhetik. b) Zárolt belföldi pengőszámla. Egyéb fizetések mellett különösen a hitelrögzítés alá eső régi tartozásokra, továbbá árútartozásokra, váltótarozásokra, biztosítási ügyletekből eredő tartozásokra teljesített fizetések történnek e számlára. A befizetéshez a MNB. engedélye szükséges, kivéve a külföldiek által külföldről beküldött pengő bankjegyeket, ezeket a megbízott pénzintézetek engedélye nélkül átveheti és az átvett összegeket engedély nélkül Írhatják jóvá a külföldi zárolt pengőszámláján. c) Zárolt váltószámla. A megbízott pénzintézetek a külföldi váltóhitelező birtokában lévő váltót beszedés végett átvehetik és az adósnak fizetés végett bemutathatják. Ha a váltó árútartozás fejében adatott és az adós erről a megbízott pénzintézetnek a váltó bemutatásakor írásbeli tanúsítványt ad, az adós a váltóösszeget és járulékait a megbízott pénzintézethez engedély nélkül befizetheti és ez az átvett öszszeget a külföldi váltóhitelezőnek ..zárolt váltószámláján" engedély nélkül javára írhatja. Ha az adós tanúsítványt nem ad, vagy ha a váltó nem árútartozás fejében adatott, a beszedéshez illetve fizetéshez engedély kell. A jóváírt összegek felett csak a bank engedélyével lehet rendelkezni, de a bank rendszerint engedélyt nem ad, mert a számla átmeneti jellegű, amennyiben a jóváírt összeg a bank enge-