Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A kiadói jog reformja

538 túnö módszerrel adja elő az anyagot, a könyv összes példányai elfogytak, és — amint arra később rá fogunk mutatni — a Kereskedelmi Törvény 522. §-a értelmében a kiadó köteles a mü teljes elkelte után azonnal új kiadást eszközölni. A szerző a kiadó felhívása ellenére nem végzi el. vagy nem hajlandó a művön a szükséges és a tudomány haladása folytán szükséges változtatásokat eszközölni, holott a műben olyan elavult tételek vannak, amiknek a könyvben való bennehagyása esetén a mü teljesen használhatatlan volna, vagy pl. a szerző már meghalt és jogutódai nem is tudják a javítást eszközölni és rosszul értelmezett kegyeletből a javításhoz nem járulnak hozzá, viszont ragaszkodnak az új kiadás rendezéséhez. Nézetem szerint ilyen esetben a római egyezmény 6. a) cikke, valamint a Mtk. általános alapelve alapján, amely szerint a jogok gyakorlásában, s a kötelezettségek teljesítésében a jóhiszeműségnek és tisztességnek megfelelően kell eljárni, s hogy a törvény nem nyújt oltalmat a joggal való visszaéléshez, módja lesz a kiadónak a szükséges változtatásokat eszközöltetni, anélkül, hogy evvel tűllépné a kiadói ügylettel szerzett jogait. Általános alapelvként mégis érvényesülnie kell annak, hogy a kiadó csakis a változatlan többszörözéshez jogosult. Mindenesetre hiánya a kiadói jogot szabályozó Kereskedelmi Törvényünknek, hogy a változtatások kérdéséről nem szól, miért is a kiadói jog reformjával kapcsolatban ez a hiány feltétlenül pótlandó lesz. Esetleg szabályozható volna olyképen is a változtatások kérdése, hogy amennyiben a szerző vagy jogutódai a szükséges és korszerű változtatásokhoz hozzá nem járulnak, a kiadó, vagy az elengedhetetlen szükséges változtatásokat maga elvégezhesse és ilyen változtatott formában adhassa ki a müvet, vagy pedig az ügylettől elállhasson, mintha az meg sem köttetett volna. Ugyanez az eset akkor is, ha a szerzői jog oltalma alatt nem álló műre vonatkozik a kiadói szerződés. Ezeket is a kiadó csak változatlan alakban jogosult és köteles kiadni. Itt felmerülhet az a kérdés, amely azonban már a szerző; jogba, sőt az általános jogelvekbe vág. hogy hogyan lehetne és kellene védekezni az ellen, hogy szerzői védelem alatt nem álló műveket a kiadók megcsonkított vagy megváltoztatott szöveggel adhassanak ki. A mi tételes jogszabályunk ilyen eljárás ellen védelmet nem nyújtanak. Az egyetlen csehszlovák törvény 16. §-a ad a művészet és a művelődés szempontjából közérdekű müvek olyan megváltoztatásával szemben, amely megváltoztatások az illető müvek tekintélyét és értékét befolyásolják, közérdekű keresetet az ilyen visszaélések abbanhagyása iránt. Megadja ezt a jogot nemcsak a szerzői jog megszűnése esetén, hanem akkor is, ha a szerző jogutódai nem hajlandók eljárni. Ezt az elvet a mi törvényünkbe is be kellene vinni és közérdekű keresetet adni bizonyos közjogi és más közérdekű testületeknek a közművelődés szempontjából jelentőséggel bíró müvek jogosulatlan megváltoztatása, vagy megcsonkítása ellen. A változtatásokkal kapcsolatban felmerül a korrektúrák ki által való elvégzésének kérdése. A K. T. ezt a kérdést is