Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - A kiadói jog reformja

537 személyiségi jogok a szerzőnél maradinak. A Kereskedelmi Törvény 518. §-a meg is mondja, hogy a kiadói jog nem ad jogosultságot egyszersmind a munka fordításához és ennek kiadásához. Ez a felsorolása a törvénynek azonban csak exemplifikatív, mert a mű változatlan többszörözésén és forgalombahozatalán túl egyéb szerzői jog a kiadót nem illeti. A kiadói jog korlátolt valtánál fogva tehát csakis a mű változatlan többszörözésére ad jogot. Míg a Szerzői jogi törvény 6. §. 10. pontja szerint a mű felhasználása mozgófényképószeti mű céljára, általában a mű bárminő átalakítása, felhasználása, átdolgozása, feldolgozása, regényből színdarabbá, stb., ha ezek az átalakítások nem adnaik a műnek s illetve az utánképzésnek új eredeti jelleget, a szerző jogai, addig a kiadói ügylet erre a kiadót nem jogosítja fel. A kiadói ügyletet szabályozó törvényünk ezt direkt nem mondja így ki, de jelenlegi törvényünk azon sztrikt szabálya, hogy a kiadói ügylet csakis a mű változatlan többszörözésére és forgalombahozatalára ad jogot, nem enged kétséget abban a tekintetben, hogy az említett változtatott alakban való kiadásokra a kiadói szerződés a kiadót nem jogosítja fel. Miit értünk azonlban változatlan többszörözés alatt? Itt különböztetnünk kell a kiadó és a szerző joga között. A római egyezmény 6. a) cikke értelmében a szerzőnek megvan az a joga, hogy ellenezze a mű minden eltörzítását, megcsonkítását, vagy más olyan megváltoztatását, amely becsületére vagy (hírnevére sérelmes lehet. Tehát nincsen joga a kiadónak a művet megcsonkítania, fejezetéket kihagynia stb., mert ha ezl teszi, úgy nem változatlanul többszörözi a művet. Viszont olyan megváltoztatásokhoz, amelyektől az élet közönséges felfogása szerint a szerző hozzájárulását meg nem tagadhatná, nincsen szükség a szerző hozzá/árulására. Nem szabályozza azonban Kereskedelmi Törvényünk azt a kérdést, hogy minő változtatásokhoz van a szerzőnek joga és meddig élhet ezzel a jogával. Pótolta a Kereskedelmi Törvény e hiányát részben a Szerzői Törvény 3. §. 3-ik bekezdése, amely szerint a szerző a többszörösítés befejezéséig a művön oly változtatásokat végezhet, amik nem sértik annak jogos érdekét, akire a szerzői jogot átruházta. Evvel kapcsolatban a gyakorlat fejlesztette ki azt a szokást, hogy a nyomtatás megkezdéséig a szerző az általa szükségesnék talált változtatásokat költségmegtérítés nélkül elvégezheti. A többszörözés megkezdése után pedig csakis úgy, hogy az ezzel kapcsolatos költségeket megtéríti. Más modern kiadói jogok részletesen szabályozzák a szerző által eszközölhető változtatások kérdését. így a német törvény 12. §-a kimondja, hogy a többszörözés befejezéséig a szerző eszközölhet változtatásokat a művén. Új kiadás előtt pedig a kiadónak alkalmat kell adnia a szerzőnek változtatások megtételére. De a szerző változtatásokra csak anynyiban jogosult, amennyiben nem sérti ezzel a kiadó jogos érdekét. A szerző a változtatásokat más által is végeztetheti. Ha a szerző a többszörözés megkezdése után a megszokott mértéket