Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 9. szám - Becsületvédelem és sajtószabadság

526 nyek nyilvános küzdelmét, természetesen a jogszabályok határain belül. A mi századunk az állami beavatkozás növekedésének korszaka. A közösség érdekét hangsúlyozza az egyéni érdekekkel szemben. Ez a küzdelem a személyiségi jogvédelem terén a személyiségi jogoknak a közösség, a nyilvánosság érdekével szembeni nagyobb megszorításával jár. Egyes korszakokban a határok e két érdek védelmi területe közt változhatnak, de minél nagyobb az állami beavatkozás, annál fontosabb, hogy az egyéni életnek az a kis köre, amit az állam, a társadalom az egyén tetszésére hagyoitt, külső beavatkozások ellen megvédessék. Közérdek, hogy az egyénnek legyen bizonyos fokú autonómiája. Az állami beavatkozásnak van egy bizonyos természetes határa, melyen túl az egyén a társadalom élő sejtje, kinek tehetsége, cselekvése, találékonysága a közösség legerősebb táplálója és támasza, elsorvad, elgyengül, ami viszont a közösségre hat vissza, vérszegénnyé téve az állami, társadalmi, tudományos, művészeti életet. Másrészt mindjobban felismerhető a társadalmi munkamegosztás fejlődésével, az emberek kapcsolatainak szövevényessé válásával, hogy az egyén működése egyúttal társadalmi funkció is és mint ilyen, a közösség ellenőrzését, bírálatát, tanácsait nem nélkülözheti és közérdekből tűrni köteles. A személyiség fontosságának felismerésével emelkedik a nyilvánosság érdeke is az egyén cselekvése kérdésében. A nyilvános ellenőrzésnek, véleménynyilvánításnak hatalmas társadalmi szerve a sajtó. A sajtó az állami, társadalmi élet esetleg rejtve maradó bajainak felfedője, ezáltal módot ad az orvoslásra és a javításra is. Ha az állam, társadalom szervei nem működnek kifogástalanul, a sajtó nyilvánossága a pótlója e szervek hiányzó buzgóságának, kötelességteljesítésének és éberségének. A sajtó, Kohler2) szerint az állam által elismert intézmény, hivatása a közérdekű kérdések tárgyalása, ha egyesek becsületének sérelmével jár is. A svájczi bíróságoík szerint^) a sajtó feladata a tájékoztatás közérdekű eseményekről, eszmecsere provokálása, a közéletben való visszaéléseik felfedése, az állami igazgatásról és pénzek hovafordításáról felvilágosítás kérése. A magyar kir. Kúria 1927. jún. 27.-i B. 4749. számú ítélete szerint ,,a hírlapírónak egyik szép hivatása az is, hogy a közélet valódi sebeit a nyilvánosság előtt feltárja, a valódi visszaélésekre rámutasson". -') Kohler: Éhre und Beleidigung Archív íür Strafrecht (47. kötet, 109. old.), idézve Bálás P. Elemér: Sajtójogi gyakorlat, 1927. évi. Itt jegyzem meg, hogy a cikkben foglalt bírói gyakorlatot részben Bálás P. Elemér fent idézett gyűjteményéből, részben a Jogi Hírlapból idézem nagyobb részben. Egyes idézetek is Bálás P. Elemér gyűjteményéből idéztetnek. 3) Bálás i. m. 1927. évf.