Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 8. szám - Ismétlő jegyzetek az uj kamatrendelethez

495 zolja a magasabb ügyleti kamat kikötését. Fonák helyzet, hogy a váltó érvényesítése esetében a késedelmi kamat értékének igazolása cél­jából a váltó mellett még külön okiratot is be kell mutatni. Az ítélke­zési gyakorlat ezt a nehézkességet elkerülhette volna azáltal, hogy a V. T. 50. és 51. §-ában meghatározott késedelmi kamat helyett a bírói úton érvényesíthető kamatmaximumot állapította volna meg a váltó­követelés késedelmi kamata gyanánt, az 1923. évi XXXIX. t.-c. 1­§-ának analógiájára, melynek hatálya alatt az állandó gyakorlat a váltóíizetési meghagyás kibocsátása esetén a magasabb kárkamatot állapította meg. A késedelmi kamatot meghaladó kár megtérítését a hitelező a joggyakorlatban követett szabály szerint csak az esetben követelheti, ha az adós vétkes fizetési késedelembe esett; vagyis a fizetési ké­sedelem ténye egymagában a nagyobb kár megtérítésére alapul nem szolgálhat (Bp. T. 12.836 1927. C. 2608 1921.). vagy különös esetekben, mint például mikor a haszonbérleti szerződés a haszonbért búzaérték­ben állapította meg, és a késedelmes fizetések után 5%-os kamatot rendel. A felperes a fizetési késedelemben levő haszonbérlőtől a ki­kötött 5% késedelmi kamaton felül külön kártérítésként azt az ár­különbözetet is követelte, ami a búza árában a bérkövetelés esedé­kessége óta bekövetkezett. A Curia alperest úgy az árkülönbözet, mint a kikötött késedelmi kamat megfizetésére kötelezte (C. 8615' 1928.). Hatályban maradtak az 1895: XXXV. t.-c. és XXXVI. t.-c. 1. §. második bekezdésének rendelkezései, valamint az ez alapon kifej­lődött joggyakorlat, melynek alapján a késedelmi kamat mérve, ha a kamat csak általánosságban volt kikötve, 5%, ha 5%- vagy ennél kevesebb ügyleti kamat volt kikötve: 5%, ha 5%-ot meghaladó ügyleti kamat volt kikötve, úgy a kikötött %-os kamat, de 8%-nál, illetve a bírói úton érvényesíthető legmaga­sabb kamatnál nem több. A késedelmi kamatokkal kapcsolatban megemlítendő az 1868: XXXI. t.-c. 4. §-a, mely szerint lejárt kamatok után csak akkor jár kamat, ha az világosan kiköttetett, vagy pedig ha a lejárt kamat be­pereltetett, mely utóbbi esetben a kereset benyújtása napjától szá­míttatik. E rendelkezés helyesen úgy értelmezendő, hogy a kamat külön' keresettel csak akkor követelhető, ha erre nézve alapos ok forog fenn. tehát ha a tőke még nem járt le, ellenben a kamat már esedé­kessé vált, vagy ha a tőke fizetésére halasztás adatott: következőkép nem követelhető a külön perelt kamat után a kereset beadásától újabb törvényes kamat, ha felperes a tőke iránt indított keresettel egy napon a kamat iránt külön keresetet nyújt be. (C. 683 1903.) Vi­szont megjegyzendő, hogy ha a hitelező tőkekövetelését adósától már felvette, a hátralékos kamat iránt utóbb követelést csak akkor tá­maszthat, ha a kamat fizetésére vonatkozó igényét a tőke visszafize­tésekor kifejezetten fenntartotta. (C. 518 1904.) A tőke után a lejárattól 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom