Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A kereskedelmi és ipari verseny

21 A törvény természetesen csak a kereteket adta meg, amelyek között a tisztességes ipari és kereskedelmi életnek lefolynia és a verseny tisztességének megóvatnia kell, s a törvény kétségtelenül üdvös rendelkezéseinek a helyes keresztülvitelé-, az azt igénybevevő érdekeltekre és az alkalmazó bíróságokra bízta. E keret tartalmát nem az egyes konkrét esetek gondos tanulmányozása tölti be, hanem a bennük lüktető kereskedelmi érzék, amely nem talál enyhe megoldást a tisztességtelen versenyeszközöket igénybevevő versenytárs cselekedeteinek a megítélésénél, amely nem enyhítő, hanem súlyosbító körülménynek látja a sajátlagos, a tisztes kereskedelmet és ipart anyagilag és erkölcsileg egyaránt porbasújtó súlyos gazdasági helyzetet, de viszont a szabad verseny védelmében nem lát gonoszságot, büntetendő cselekményt magában az üzleti élelmességben, tehát ott, ahol az üzleti tisztesség rovására eső sérelem be nem következett. A gyakorlati életben a törvény számos rendelkezését az érdekeltek úgy kívánták alkalmazni, mintha a törvény kizárólag az ő egyéni érdekeik megvalósíthatása, keresztülvitele végett jött volna létre. Ezzel ismét az a fenyegető veszély állott elő, amelynek eredménye igen könnyen a kereskedelmi és ipari szabadverseny megbénítása lehetett volna. Egyes kereskedelmi és ipari érdekeltségek ugyanis abban a téves hitben voltak, különösen a törvény alkalmazásának kezdő idejében, hogy a törvény alkalmazásával és a törvényen keresztül minden velük szembenálló és versenyző kereskedelmi vagy ipari vállalkozást megsemmisíthetnek, hogy azután a kereskedelmi körükhöz tartozó árúk piacán egyedül állhassanak és versenytársaikat kizárhassák. A törvény ezt nem célozta és nem célozhatta, mert a törvényhozás tudatában volt annak, hogy a kereskedelem és az ipar fontos érdekeket képviselnek, és hogy a tisztességes kereskedelem, amely megfelelő tisztes eszközökkel hat oda, hogy a nagyközönség a szükségleteihez hozzájuthasson, az állam életében fontos szerepet játszik és az állampolgárok boldogulásának és jólétének egyik leghathatósabb eszköze. A szabad kereskedelmet és iparűzést tehát nemcsak megbénítani nem akarta, hanem a törvény megalkotásával egyenesen elősegíteni kívánta, amikor törvényes eszközökkel akart oda hatni, hogy a verseny tisztességének megóvása céljából a tisztességtelen versenyeszközökkel dolgozó versenytársak a porondról leszoríttassanak. Ezért jelöli meg a törvény világosan azokat a kereteket, amelyek között a tisztes kereskedelemnek és iparnak folynia kell, és sújtja abbanhagyási kényszerrel és bünteti azokat, akik a tisztességes kereskedelemmel és iparral szembehelyezkedve, tisz-