Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - A kereskedelmi és ipari verseny

22 tességtelen üzletvitelükkel versenytársaiknak jelentékeny károkat okoznak. A törvény a panaszttevő felperesek tetszésére bizza, hogy ügyüknek elbírálására akár a rendes bíróságokat, akár a kereskedelmi és iparkamarák székhelyein működő választott bíróságokat vegyék igénybe. A magyar igazságügyi szervezet szerint a rendes bíróságok, első fokon a királyi törvényszékek ítélete ellen a legfelsőbb bírósághoz kétfokú fellebbvitelnek van helye, míg a választott bíróságok ítéletei ellen csak felfolyamodásnak van helye bizonyos alaki sérelmek miatt az illetékes kir. ítélőtáblához, egyébként a választott bíróságok ítéletei ellen fellebbezésnek helye nincsen. A rendes és a választott bíróságokra hárul immár a nehéz és komoly feladat, hogy a törvény rendelkezéseit olykép alkalmazzák, hogy a kereskedelmi és ipari verseny tisztességébe ütköző minden magatartás megfelelően sújtassék, azonban gondos figyelmet fordítsanak arra, hogy a tisztességes kereskedelem és iparűzés csorbát ne szenvedjen, meg ne béníttassék, és a kereskedelem és az ipar szabad gyakorlása egyébként lehető maradjon, A versenytörvény életbelépése óta több mint tíz esztendő telt el, és aki figyelemmel kíséri a rendes és a választott bíróság működését a tisztességtelen verseny perekben, örömmel állapíthatja meg, hogy a bíróságok döntései, beleértve a választott bíróságokét is, amelyek a kereskedő- és iparosvilág magasabb értelmiségi színvonalán álló képviselőiből kiválasztott zsűritagok és egy magasabbrangú bíró részvételével működnek, teljesen megnyugtatóak s az eléjük került kérdéseket nagy körültekintéssel és — ami dicséretnek a legnagyobb — olykép oldják meg, hogy egyfelől a tisztességes ipart és kereskedelmet a tisztességtelen verseny túlkapásaival szemben megvédik, másrészt nagy figyelemmel őrködnek azon, hogy döntéseik nyomán az ipar- és kereskedelemüzés szabad versenye, amely a tisztességes ipar és kereskedelem létfeltételeit adja meg, korlátok közé ne szoríttassék, és hogy az ipar és kereskedelem az üzleti tisztesség keretein belül szabadon gyakorolható legyen. Ez a két szempont az, amely ezekben a kérdésekben a döntés és a megoldás helyes vezérfonalát megadja és a kereskedői és ipari szabadverseny és a tisztességtelen verseny éles határvonalait akként húzza meg, hogy amíg egyfelől a tisztességes kereskedelemnek a tisztességtelen kereskedelem versenyétől tartania nem kell és hivatását amannak veszélyeztetése nélkül gyakorolhatja, addig másfelől a tisztességtelen kereskedelem a tisztességes kereskedelem fölé nem kerekedhetik, azt le nem gyűrheti, annak jelentékeny kárt nem okozhat. A bíróságok éber működése eddig is meghozta és ezután