Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Adalék a jogalkotás új irányaihoz

dig csak egy térbelileg szorosan meghatározott — úgynevezett ^vadászterületen" lehet gyakorolni. Ez a szorosan meghatározott terület a „Jagdbezirk", melynek a törvény 5. §-a csak kétféle faját ismeri. Egyik a ,,magánvadászterület" (,,Eigenjagdbezirk"); a másik a közösségi vagy szövetkezeti vadászterület („Gemeinschaftlicher Jagdbezirk"). A kettő közötti különbség körülbelül ugyanaz, mint amit a magyar 1883: XX. t.-c. az önálló magánvadászterület és a községi vadászterület között teszen. A vadászterületek kialakítására, a „Befriedete Bezirke" kivételezésére, a terület megszakítás nélküli összefüggésre, a tulajdoni viszony egységére, a területek kikerekítésére, minimális nagyságára, e nagyság esetleges növelésére, csökkentésére, pláne megosztására vonatkozó rendelkezések után (melyek ismertetését itt mellőzhetjük), a törvény a vadászati üzem időbeli korlátozásainak szabályozásával foglalkozik, majd az üzem folytatásának alanyi feltételeit és a vadászati üzem haszonbérbeadásának módozatait állapítja meg. Tüzetesen intézkedik a vadászati üzem folytatásának módjáról és egész sorát állítja fel a különböző tiltó rendelkezéseknek, melyek áthágásának sanctioiról a törvény büntetőjogi fejezetében gondoskodik. A gyakorlati vadászt az idevágó intézkedések közül mindenesetre legjobban az érdekli, mely a csülkös vadak lelövésére az évenként bemutatandó, 3—3 évre szóló kilövési tervezet készítését írja elő (37 §.) s végül egyenkint szabályozza a vadászati üzemmel együtt járó különös jogokat és kötelezettségeket. Ezek az útjog, a vadászati berendezések létesítésére vonatkozó jog, a sebzett vad űzésének joga („Wildfolge"); a vadepidémiák elleni védekezés kötelezettsége, az etetési jog és kötelezettség, a vadászkutyák tartása és végül a vadkárok és vadászati károk súlyos problémája. Mindezek a rendelkezések a legnagyobb figyelemre érdemesek, de mert sem hely, sem idő nem engedi meg azt, hogy velük e lap hasábjain részletesen foglalkozzunk: elég legyen a rájuk való puszta utalás, Ugyanígy futólagosan érintendő a vadászati jogvédelem rendezése is. Hivatott szervei a rendőri és közbiztonsági szolgálat tisztviselői s mellettük a vadászati jegy birtokában lévő vadászati jogosított és szakszemélyzete. A törvény legfeltűnőbb újítása, mely az európai vadászati jogokban páratlanul áll, magának az egész vadászati ügynek a politikai közigazgatás mintájára beállított szervezete. A birodalom egész területét a törvény vadászkerületekké osztja fel (,,Jagdgaue"). Minden ,,Gau" több körzetet (,, Jagdkreis") foglal magában (52. §.). Az egész vadászati közigazgatás élén, mint legfőbb hatóság, szinte diktatórikus hatáskörrel, a birodalmi vadászmester áll, míg a vadászkerületek élhatósága a birodalmi vadászmester („Reichsjágermeister") által kinevezett kerületi vadászmester („Gaujágermeister"), míg a kerületekbe soro-