Polgári jog, 1935 (11. évfolyam, 1-10. szám)

1935 / 1. szám - Adalék a jogalkotás új irányaihoz

zott körzetek élére, a kerületi vadászmester kinevezte körzeti vadászmesterek („Kreisjágermeister") kerülnek. A két utóbbi vadászati hatóság feladatait a politikai közigazgatási hatóságokkal a legszorosabb egyetértésben végzi, A birodalmi vadászmester mellett a birodalmi vadászati tanács áll, mint consultativ testület, melynek tagjai a kerületi vadászmesterek és a birodalmi vadászmester által tisztán bizalmi alapon meghívott személyek. Utóbbiak között a birodalmi közélelmezési hatóságok szakembereinek is képviselve kell lenniök. A birodalmi és kerületi vadászmesteri tisztségek — nobile officiumként látandók el (63. §.). A törvény ezzel a szervezettel az érdekképviseleti elvnek hódolt s az általános közigazgatásnak számos vonatkozását elvonva, egy önálló, új és az egész birodalomra egységesen kiterjedő erősen centralisztíkus szervre vitte át. E hatalmas érdekképviseleti szerv hatáskörébe mindent beutalt, ami a törvény feltűnően nagyszámú permissiv szabályának betöltésére van hivatva. Erről alább. A vadászati közigazgatás átfogó szervezetének kiegészítéséül egy további újítás szolgál. Ez a „Deutsche Jágerschaft". Magyarul legtalálóbban birodalmi vadászszövetségnek vagy a német vadászok egyetemének lehetne neveznünk. Lényegében az összes vadászoknak egy közösségbe való összetömörítése. Tagjait a vadászjegy kiállításával ipso facto kapja; a szabad egyesülés helyett tehát törvényes szükségszerűséggel alakul ki, viszont nem akadályozza azt sem, hogy az egyesületi jog alapján vadászati célú egyesületek alakíthatók ne legyenek. A Jagdgenossenschaft közjogi testület, és a birodalmi vadászmester vezetése és felügyelete alatt áll. Alapszabályait felülről, azaz a birodalmi vadászmestertől kapja, — intézményes feladata pedig a törvény szerint az, hogy tagjait jó vadászokká nevelje ki és az elődöktől átvett vadállomány és minden vadfaj jövőre való fenntartásáról gondoskodjék. (56. §.) Hívatásos működésének központjába a törvény a vadászbecsületbíróságokat helyezi. Ezek a becsületbíróságok minden vadászkerületben a Gaujágermeister székhelyén alakítandók meg és annak biztosítását szolgálják, hogy a ,.Deutsche Jágerschaft" tagjai a német vadászbecsületet ne csorbíthassák. Akik ezzel össze nem férő magatartást tanúsítanak: a becsületbíróság elé állítandók. (57. §.) A vadászbecsületbíróság ítélete marasztaló vagy felmentő. A marasztalás 150 birod. márkáig — vagy a marasztalt által fizetett egy évi vadászati haszonbérleti összegig terjedhető pénzbírságra szól. Súlyos esetekben kimondható a vadászjegy időleges vagy végleges megvonása is. A pénzbírság jótékony célt szolgál és oly egyesületek pénztára javára megy, melyek a vadorzókkal való összeütközések esetén életüket vesztett vadászati